Általában az emberek azt feltételezik, hogy mindenki heteroszexuális és cisznemű, így az LMBTQ-embereknek folyamatosan, egész életük során dönteniük kell: kiknek a téves feltételezéseit akarják kijavítani. (Cisznemű az, akinek a nemi identitása megegyezik a társadalmi, illetve a születéskor kijelölt nemével.) Az előbújás tehát nem egy egyszeri esemény, hanem egy életen át tartó folyamat. Lehetőséget teremt arra, hogy az LMBTQ-emberek önazonosan tudjanak élni és őszinte kapcsolatokat tudjanak kialakítani. Sokszor ez egy igen felszabadító élmény az érintettek és környezetük számára is. A Szegedi LMBT Közösségért Csoport felhívását közöljük a nemzetközi előbújás napján.

Fotó: rosefirerising/Flickr

Az Magyar Tudományos Akadémia és a Háttér Társaság 2010-es közös kutatása szerint a vidéki LMBTQ-emberek esetében a rejtőzködés még a közvetlen környezet felé is fokozottan jelen van: a vidékiek 54 %-a nem vállalja nyíltan szexuális irányultságát vagy nemi identitását még a saját édesanyja felé sem. A fővároson kívül élő LMBTQ-emberek sokkal nagyobb arányban rejtőzködnek – ennek köszönhető az is, hogy a vidékieknek csak 14 %-a ismer személyesen leszbikus, meleg vagy biszexuális embert. A Budapest Pride 2016-os felméréséből az derül ki: 

akik személyesen is ismernek LMBTQ-embert, azok 10 %-kal nagyobb arányban támogatják az érintettek jogegyenlőségét például a házasság és az örökbefogadás terén.

A nem őszinte kapcsolatok megbetegítenek az LMBTQ-emberek körében háromszor-négyszer magasabb a depresszió előfordulási aránya, mint az átlag magyar lakosság körében; az alkohol- és droghasználat terén pedig még ennél is nagyobb különbségeket mutat az MTA-Háttér kutatása.

A magyarországi LMBTQ-szervezetek körében is szokás, hogy e nap alkalmából különböző programokkal és meglepetésekkel készülnek. A Szegedi LMBT Közösségért Csoport idén a Genéziusz Színházzal dolgozott együtt annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az őszinte emberi kapcsolatok fontosságára.

Az előbújás mértékével szorosan összefügg az LMBTQ-emberek érdekérvényesítő ereje is. Budapesten, ahol az önfelvállalás aránya is jóval magasabb, 2016 óta a szexuális és nemi kisebbségek kiemelt esélyegyenlőségi célcsoportként szerepelnek a fővárosi esélyegyenlőségi programban. Szegeden a Helyi Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálatát idén novemberben tartja a közgyűlés, és bár a jogszabályok lehetővé teszik egy-egy felülvizsgálat során új célcsoport beemelését, a szegedi döntéshozókat ez a kérdés még a helyi LMBTQ-szervezet aktív megkeresései ellenére sem különösebben foglalkoztatja.