Ma reggel 13 fokra ébredtünk a szobában. Jó pár napja nem volt már begyújtva a kályhában, de most már be kellett.
Mi így spórolunk a tüzifával. Ez nem csak a pénztárcánknak jó, hanem a környezetnek is, hiszen a fa elégetése során CO2 szabadul fel, ami tovább növeli a légköri CO2 koncentrációt, és ezáltal még súlyosabbá válik a globális felmelegedés, aminek a következményei egyre rémisztőbbek lesznek. Egyre több és erősebb vihar söpör át Magyarország felett is, és egyre nagyobb károkat okoznak. Egyre szélsőségesebb a csapadékeloszlás, egyre több a hosszú ideig tartó kánikula nyaranta, stb... Tapasztalhatjuk azt mindannyian a bőrünkön, hogy nem az ideális körülmények felé változik a Magyarország éghajlata sem.
(Azt tudták, hogy a földön elégetett szén- és szénhidrogén-készletek fele, így a globális CO2 kibocsátás fele a leggazdagabb 1 milliárd ember kényelmét és jólétét szolgálja? Ők laknak a legnagyobb házakban és lakásokban, ők használják el a legtöbb elektromos áramot, a legtöbb üzemanyagot autókázásra és repülésre. A földön élő több, mint hét milliárd emberből a leggazdagabb 2 milliárd használja el az összes fosszilis energia 3/4-ét.)
Mivel már nem működik a napkollektor öntözőcsőhálózat melegvízkészítésre, ezért a sparhelten vagy a kályhán felmelegedő vízzel mosogatunk és fürdünk.
A konyhai sparheltben csak főzési és sütési célból tüzelünk, de eközben melegszünk, elkészül a melegvíz, és megfürdünk.
Amikor nem kell főznünk, akkor csak a szobában fűtünk, és így ott készül el a fürdő- vagy mosogatásra való melegvíz.
Érdemes kiszámolni, hogy mennyi földgáz, szén, elektromos áram vagy fa spórolható meg, ha nem fűtünk ki minden szobát, és ha nem melegítjük fel azokat annyira.
Akármilyen is legyen egy ház szigetelése, a teljes ház minden szobájának a kifűtése a kinti átlaghőmérséklethez képest, ami például januárban -1--2 fok sokéves átlagban - ha jól emlékszem - például 20 celsius fokra X tüzelőmennyiséget igényel. Nyilvánvaló, hogy ha napi átlagban csak 15 fokra fűtjük ki a házat, akkor a tüzelőanyag szükséglet kb. 25%-kal csökken. Ha a teljes ház helyett csak a ház felét fűtjük, akkor úgy további 50%-kal lehet csökkenteni a tüzelőanyag szükségletet, és a fűtési számlát.
Szóval ha egy 70 négyzetméteres családi ház fűtési célú földgázszámlája évi 150 ezer forint volt a teljes ház 20 celsius fokra való felfűtésével, amit termosztátokkal szabályozva állítottunk be, akkor ha változtatunk, és csak a ház szobáinak a felét fűtjük, és napi átlagban csak 15 fokra fűtünk, akkor a teljes fűtési gázszámla 60 ezer forintra is csökkenthető.
Persze a falban futó vízvezetékekre figyelni kell, hogy ne fagyjanak szét vizzel telítve.
Nekünk tavaly télen a kemény fagyok miatt ki kellett kapcsolnunk a házi vízművet, mert a talaj 70-80 cm mélységig fagyott. A házba tartó vízvezeték viszont e szint felett fut. Ráadásul nem fűtöttünk a fürdőszobában, ezért a falak ott lehültek fagypontig, sőt az alá. Ha jól emlékszem -2 fok volt a rekord alacsony hőmérsékelt a fürdőszobában a télen. Ott, a kamrában, a WC-ben és az előszobában nem fűtöttünk. Maximum a falakon és nyílászárókon keresztül ment oda fűtési hő.
Érdemes egyébként a víz- és csatornavezetékeket a ház belső falaiban vezetni. Ott kisebb az esély a fagyásra.
Vámos Zsolt, ruzsai ökofundamentalista írása
Utóirat: Magyarországon milliók spórolnak a fűtéssel hasonló módokon megélhetési kényszerből.
