Minden napra csípős sztori

A szegény emberek és az ökofundamentalisták a globális felmelegedés elleni küzdelem élharcosai

2017. október 29. - abonyivamoss

Ma reggel 13 fokra ébredtünk a szobában. Jó pár napja nem volt már begyújtva a kályhában, de most már be kellett.

Mi így spórolunk a tüzifával. Ez nem csak a pénztárcánknak jó, hanem a környezetnek is, hiszen a fa elégetése során CO2 szabadul fel, ami tovább növeli a légköri CO2 koncentrációt, és ezáltal még súlyosabbá válik a globális felmelegedés, aminek a következményei egyre rémisztőbbek lesznek. Egyre több és erősebb vihar söpör át Magyarország felett is, és egyre nagyobb károkat okoznak. Egyre szélsőségesebb a csapadékeloszlás, egyre több a hosszú ideig tartó kánikula nyaranta, stb... Tapasztalhatjuk azt mindannyian a bőrünkön, hogy nem az ideális körülmények felé változik a Magyarország éghajlata sem.

(Azt tudták, hogy a földön elégetett szén- és szénhidrogén-készletek fele, így a globális CO2 kibocsátás fele a leggazdagabb 1 milliárd ember kényelmét és jólétét szolgálja? Ők laknak a legnagyobb házakban és lakásokban, ők használják el a legtöbb elektromos áramot, a legtöbb üzemanyagot autókázásra és repülésre. A földön élő több, mint hét milliárd emberből a leggazdagabb 2 milliárd használja el az összes fosszilis energia 3/4-ét.)

Mivel már nem működik a napkollektor öntözőcsőhálózat melegvízkészítésre, ezért a sparhelten vagy a kályhán felmelegedő vízzel mosogatunk és fürdünk.

A konyhai sparheltben csak főzési és sütési célból tüzelünk, de eközben melegszünk, elkészül a melegvíz, és megfürdünk.

Amikor nem kell főznünk, akkor csak a szobában fűtünk, és így ott készül el a fürdő- vagy mosogatásra való melegvíz.

Érdemes kiszámolni, hogy mennyi földgáz, szén, elektromos áram vagy fa spórolható meg, ha nem fűtünk ki minden szobát, és ha nem melegítjük fel azokat annyira.

Akármilyen is legyen egy ház szigetelése, a teljes ház minden szobájának a kifűtése a kinti átlaghőmérséklethez képest, ami például januárban -1--2 fok sokéves átlagban - ha jól emlékszem - például 20 celsius fokra X tüzelőmennyiséget igényel. Nyilvánvaló, hogy ha napi átlagban csak 15 fokra fűtjük ki a házat, akkor a tüzelőanyag szükséglet kb. 25%-kal csökken. Ha a teljes ház helyett csak a ház felét fűtjük, akkor úgy további 50%-kal lehet csökkenteni a tüzelőanyag szükségletet, és a fűtési számlát.

Szóval ha egy 70 négyzetméteres családi ház fűtési célú földgázszámlája évi 150 ezer forint volt a teljes ház 20 celsius fokra való felfűtésével, amit termosztátokkal szabályozva állítottunk be, akkor ha változtatunk, és csak a ház szobáinak a felét fűtjük, és napi átlagban csak 15 fokra fűtünk, akkor a teljes fűtési gázszámla 60 ezer forintra is csökkenthető.

Persze a falban futó vízvezetékekre figyelni kell, hogy ne fagyjanak szét vizzel telítve.

Nekünk tavaly télen a kemény fagyok miatt ki kellett kapcsolnunk a házi vízművet, mert a talaj 70-80 cm mélységig fagyott. A házba tartó vízvezeték viszont e szint felett fut. Ráadásul nem fűtöttünk a fürdőszobában, ezért a falak ott lehültek fagypontig, sőt az alá. Ha jól emlékszem -2 fok volt a rekord alacsony hőmérsékelt a fürdőszobában a télen. Ott, a kamrában, a WC-ben és az előszobában nem fűtöttünk. Maximum a falakon és nyílászárókon keresztül ment oda fűtési hő.

Érdemes egyébként a víz- és csatornavezetékeket a ház belső falaiban vezetni. Ott kisebb az esély a fagyásra.

Vámos Zsolt, ruzsai ökofundamentalista írása

Utóirat: Magyarországon milliók spórolnak a fűtéssel hasonló módokon megélhetési kényszerből.

A bejegyzés trackback címe:

https://szegedicsipos.blog.hu/api/trackback/id/tr9313115422

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

cheyene 2017.10.31. 08:05:54

Ha az anyagiak nem korlátozottak, egy központi helyre épített cserépkályha vagy téglakályha használata a hőérzetet jelentősen javítja, ugyanazzal a tömegű tűzifával 12-20 órán át tartó meleg biztosítható. Ha a kályha langyos, már csak kis mennyiséggel utánfűthető. A téglakályha utóégetőjével a káros anyagok kibocsájtása is csökkenthető. Saját tapasztalat, az örökölt házunkban is így csináljuk. A melegvíz előállításához pedig még ma is létezik fatüzeléses bojler, amely szinte hulladékfával felfűthető, és maga a bojler is melegíti a környezetet órákon át (nagyszüleimnél régen így volt)

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2017.10.31. 08:55:13

Nagyanyámnak a vályogház konyhájában (ahogy visszaemlékeszem úgy 12-14 m2) volt a sparheltje. Azon főzött, azzal fűtött ott. Nagyapám a konyhában levő vaságyon aludt, nagyanyám már nem fért el ott, ezért a nagyszobában aludt. Ott nem fűtött, mert "csak aludni" járt oda. Így spórolt. A nagy dunyha alá a sparhelten melegített samottot vitt be, hogy ne legyen olyan hideg az ágy, amikor befeküdt. Noha gyerekként kellemes emlékeim vannak róla, szerettem a jégvirágos ajtót.

Nekem most 23 fok van a nappalimban, nem fűtök se gázzal, semmi mással, ebben a fűtési idényben még nem fűtöttem be, de ha így megy úgy 1-2 hét múlva elkezdem a fűtést. A nap fűt a nagy ablakokon át és a ház meglehetősen szigetelt.