A történelmi jelentőségű 2015-ös párizsi klímaegyezmény után most a németországi Bonnban került megrendezésre a COP23 kéthetes klímakonferenciája. És ahogyan Párizsban, Trump itt is felhívta magára a figyelmet kijelentésével.

Párizsban megállapodás született,hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2 Celsius-fok alatt kell tartani, a végcél pedig az, hogy az értéket sikerüljön levinni 1,5 Celsius-fokra. A mostani, bonni konferencia pedig a „know-how”-ról szól, vagyis, hogyan lehet ezt megvalósítani.

Megoldást akarnak találni a szén-dioxid kibocsátás objektív és nemzetközileg elismert mérési módjaira a jövőben, elemzik, hogy milyen erőfeszítéseket tettek eddig az országok a globális átlaghőmérséklet visszaszorítása érdekében, illetve 2020 után mik lesznek az elvárások. Végül ezeknek a változásoknak a pénzügyi követelményeit veszik számításba.

Szíria a bonni konferencia első napján kijelentette, hogy csatlakozik az egyezményhez, így az USA maradt az egyedüli ország, amelyik kimarad a megállapodásból Ennek ellenére Trump hivatalosan csak 2020-ban léphet vissza a teljesítéstől. Az USA két delegációt küldött a konferenciára.

Az US Climate Alliance (Amerikai Klímaszövetség) 14 államot képvisel, amelyek az elnöki döntés ellenére tartani fogják a párizsi klímaegyezményben foglalt célokat.

Thomas Shannon, a külügyminisztérium politikai ügyekért felelős külügyi államtitkára az elnöki álláspontot képviselte, ami a fosszilis energiahordozókat és a nukleáris energiát akarja népszerűsíteni. Ami a legtöbb résztvevőt felháborított:

"Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben szerepet játszó fosszilis tüzelőanyagok túl abszurdak, veszélyes" - mondta Andrew Norton, a Nemzetközi Környezetvédelmi és Fejlesztési Intézet igazgatója.

fotó:Gage Skidmore/NASA/Getty