Az Állami Számvevőszék jelezte, hogy január 8-án értesíti a Jobbikot, hogy a büntetést fizesse meg. Az ÁSZ megállapította, hogy a párt nem igazolta a közpénzekkel való átlátható és elszámoltatható gazdálkodását. A párt akadályozta a számvevőszéki ellenőrzés program szerinti lefolytatását. Az ÁSZ hatósági kockázatjelzés alapján feltárta továbbá, hogy a Jobbik 2017 első félévében működéséhez a jogszabályt megsértve, tiltott vagyoni hozzájárulást fogadott el.
A Számvevőszék szerint a politikai hirdetések kihelyezésére kötött szerződések alapján a Jobbik 2017-ben a törvényi tilalom ellenére – jogi személyektől származó – nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el 331 millió 660 ezer Ft összegben. A Jobbik nem igazolta, hogy elvégezte volna a nem pénzbeli, vagyoni hozzájárulás törvényben előírt értékelését - állítja szervezet.
Az ÁSZ jelentése nem tartalmazza, így nem megtudható, hogy a Számvevőszék milyen adatok, információk alapján dolgozott, hogyan állapították meg a kérdéses, 331 milliós tétel nagyságát – csak arra hivatkoznak, hogy hatósági jelzést kaptak a párt tiltott támogatásairól.
Állami Számvevőszék úgy tesz, mintha a pártok finanszírozásába is beleszóló plakáttörvény kedvezményes hirdetési árakra vonatkozó tilalma valójában hatályos lenne közben a javaslat e része elbukott, az ÁSZ mégis rá hivatkozva akar most bírságolni.
A párt észrevételében hiteles ellenőrzési bizonyítékokkal, illetve egyéb alátámasztott érvekkel nem cáfolta az ÁSZ bizonyítékokon alapuló megállapításait, a törvényi előírás alapján az ÁSZ 2018. január 8-i dátummal felhívással fordult a Jobbik elnökéhez, hogy a párt a tiltott vagyoni hozzájárulás értékét tizenöt napon belül fizesse be a központi költségvetésnek – áll a számvevőszék közleményében.
Az Állami Számvevőszék az Országyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, nem jogosult büntetni csak ellenőrizni és beszámolni. Róna Péter a mai HVG-ben kifejtette:
"...tehát az Országgyűlés része, ami tevékenységéről, vizsgálatainak eredményéről az Országgyűlésnek ad éves beszámolót. Amikor az alkotmány az ÁSZ-t az Országgyűlés "szerveként" határozza meg, eleve kizár bármiféle hatósági feladatot, bármiféle intézkedés lehetőségét. Az ÁSZ-t tehát semmiféle törvény sem hatalmazhatja fel több vagy szélesebb hatáskörrel, mint amivel az Országgyűlés maga rendelkezik, illetve amivel az Alaptörvény 42. cikke ellátja. Márpedig az Országgyűlésnek nincs alkotmányos jogosítványa egyedi intézkedésekre, még kevésbé egyedi büntetés kiróvására, és az ÁSZ számára az alaptörvény mindössze ellenőrzési hatáskört jelöl meg."
