Számtalanszor elhangzott már az az éles megfogalmazás, miszerint a diákok rettentően lusták és abszolút motiválatlanok a mindennapi tevékenységekhez, amit mellesleg nem is csodálhatnánk az iskolarendszerek diákérdekektől teljesen eltekintő, elnyomó és leterhelő attitűdjével. Nos, ezeket a kritikákat a Teleki-Wattay Művészeti Iskola Társulata remekül cáfolja az elmúlt hónapokban többször is bemutatott Csodakislány című zenés színdarabjával.

A Pomázi Zenés Színpadon számos előadás keretében volt látható a felpezsdítően hatalmas energiával és ambícióval rendelkező fiatal diákok tökéletlen, de egyben zseniális darabjának bemutatói, mely olyan remekül boncolgat több égetően aktuális témát, hogy profi körülmények között létrejövő színművek is megirigyelnék.

Egy leheletnyi alapötletre volt szükség csupán a rendezőtől Simoncsics Zsófiától, hogy a diákok fantáziája felkapja és már el is készült a szövegkönyv az improvizációk alapján. A darab alapkoncepciója egy igen tehetséges kislányon Flórán (Pásztor Tünde) alapul, akinek a nyakába szakad a showbusiness minden csillogása és mocska egy tehetségkutató műsor jóvoltából. A mű erősen és hatásosan feszegeti a gyerekek médiaszereplésének destruktív következményeit, a rohadó családi életet, az akaratát érvényesítő anya és a lázadó testvér szerepét.

Vajon a siker csupán a tehetségen függ, vagy vannak egyéb alapkövetelményei? Egyáltalán érdemes-e ilyen fiatal gyereknek tévéképernyőkön keresztül karriert építeni?

Hihetetlenül érdekes témákat vesz sorra a darab, nem mellesleg mind olyanokat, amelyek a diákok életében bizonyos szinten mindenhol megjelennek. Kezdve ezt a karrieréből kiégett édesanyával Barabás Bíborka szerepében, aki a családja miatt hagyott fel egykoron álomszerű vágyaival, így meglátva a tehetség legapróbb szikráját gyermekében, azonnal saját hibáinak befoltozására és törött pályafutásának megjavítására használja fel a benne rejlő lehetőséget. Vajon mennyire alakul ki egy gyermek saját akarata, ha szülei nyomására absztrakt képet alakít ki céljairól, azt gondolva ez az önös szellemi terméke?

A szélsőséges öncélú anyai karakter mellett megjelenik a gyenge jellemű apa szerep is, akinek jelentősen kellene részt vennie a megfelelő erkölcsi és gyereknevelési szerepvállalásból, viszont helyette az erős érzelmi szálakkal kötődő nagynéni (Terjék Dóra) karaktere ugrik be, aki az ideális normák szerinti anyamodellt próbálja felállítani, Flóra érdekei számontartása, támogatása és vélemény-meghallgatása által.

Fotó: Báthory Boglárka

Természetesen a tökéletes családi idillbe beletartozik egy kirekesztett rebellis testvér is, aki sosem kapott kellő figyelmet a más értékrendet képviselő nézetei miatt. Pásztor Csilla által játszott nővér szerep tökéletesen jelenítette meg a szerető, de egyben szeretethiányos, érzelmileg zavarodott, frusztrált fiatal lány karakterét, aki kacérkodik a társadalmilag kirekesztett utcazenésszel való romantikus emocionális kapcsolattal, a nagybetűs élet adta új lehetőségekkel, majd ezeknek az elképzeléseknek sikertelenségével.Talán a karrierista siker és a mértéktelen tehetséggondozás prioritásokat élvez az iskolában teljesíteni szükséges kötelességeink felett?

Mennyire jó egy gyereknek, ha megtervezetett napirend szerint még a pihenőidejét is szigorúan beosztott korlátok között adagolva kapja?

Vajon a média mennyire próbálja restrikció alatt tartani a potenciális tartalmat etető lehetőségeket és hogyan próbálja meg kifosztani a helyzet adta családi diszharmónia állapotát?

Rengeteg hasonló kérdéskörrel foglalkozó témákat elemez az alapvetően fantasztikus humorral színesített darab, ami nem csak megnevetteti a nézőt, hanem szatirikus, néhol ironikus stílusával elbűvölő alkotást kreál. Németh Kristóf által játszott Giorgio parodisztikus szerepe és laza hanyagsággal előadott, de rettentően humoros jelleme, valamint Börcsök Barnabás szereplése is egyenesen magasra emelték a lécet a karakterábrázolás szintjén.

Szemely szerint engem rengeteg ponton elvarázsolt a darab, mind mondanivalójának közlési módszerén, mind a megvalósítás különlegességében, hiszen szövegkönyvezésben és zenei alapon is a résztvevő diákok alapján született meg. A zenét többek közt Ország Eszter és Dió Dávid szerezte, akik mint diákok már most kiváló szakembernek tekinthetők, ahogy a Társulatban mindenki más. A darabban elhangzott dalok szövegei, amiben a társadalmi kirekesztés, megfelelési kényszer és számos hasonló gondolatokkal játszó elemek jelennek meg, egyaránt mind egyedi és saját szerzésű művek.

Elismerésre méltó ezeknek a diákoknak a rengeteg belefektetett munkája és erőfeszítése, akik szabadidejük mellett alkottak, reményt adva minden kételkedőnek és hitetlennek, akik a fiatalság produktivitásán csámcsognak, egy cirka két és fél órás színdarab keretein belül, melynek az előkészülete már egy évvel ezelőtt megkezdődött.

Koszta Amina