Az ivóvíz-minőség rontó program keretén belül sikerült újabb  3,3 milliárd forintot lenyúlni  az Új Széchenyi Terv keretében az uniótól. Ennek köszönhetően öt szegedi és az algyői vízmű telepen megújult az ivóvíztisztítási technológia. 4,7 km új ivóvízvezetéket építettek, 11,4 km ivóvízhálózatot felújítottak, valamint a teljes – 684,5 kilométeres hálózatot – mechanikus úton kitisztították, valamint részben korszerűsítettek, részben létrehoztak huszonöt víztároló medencét. A program eredménye büdös, zavaros, szinte ihatatlan ivóvíz. Gratulálunk! A mérgezésekig és a konkrét egészségügyi károsodások azonosításáig még épp elég idő el fog telni, hogy a megtollasodott hivatalnokok és kedvenc kivitelezőik eltapsolják a szerzett jövedelmeiket.

"„Mi szegediek és algyőiek évtizedeken keresztül úgy éreztük, hogy jó minőségű vizünk van. Azonban tudomásul kell venni, hogy az uniós csatlakozás miatt különböző szabályokat be kell tartanunk, s a víz két szegmense is az EU-s határértéken felül volt. Másrészt rekonstrukciós és hálózatbővítési munka is folyt, amely kiegészíti az előző, nagyon fontos indokot” – fogalmazott Molnár Áron a „Szeged-Algyő” Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás nevében."

Én is úgy éreztem Áron, hogy iható volt, most viszont nem az.

Újszeged mellett Algyő és Alsóváros is panaszkodik, előzményeket lásd pl. itt:  http://szegedma.hu/hir/szeged/2017/05/az-ivoviz-szagara-panaszkodtak-az-alsovarosiak-utanajartunk-a-problemanak.html

 Rossz nyelvek szerint (kik tán igazat szólnak?): az ivóvízminőségi projektek zöme befejezetlen, a pénz eltűnt és az alkalmazott technológia alkalmatlan a vízminőség javítására.