Nő az iskolaelhagyók száma, a gyerekek negyede pedig alig tud olvasni és az alulteljesítők aránya is magasabb lett.

Az elmúlt évekre nézve nagyon szomorú megállapításokat közölt az Európai Bizottság hazánkat is vizsgáló Oktatási és Képzési Figyelő 2017 c. jelentése. A dokumentumban szereplő adatokat a merce.hu is összegezte, a portál külön kiemelte, hogy a jelentés szerint elmúlt években tovább nőtt az iskolaelhagyók aránya a magyar közoktatásban, és az alulteljesítőké is.

Ha az iskolaelhagyásokat nézzük, akkor az uniós átlag 10,7 százalék, ehhez képest a magyar arány 12,4 százalékra nőt. A jelentés szerint a tankötelezettség határának 16 éves korra csökkentése okozza ezt, hiszen a hátrányos helyzetű gyerekek hajlamosak iskola helyett munkát vállalnak.

A merce.hu szerint romlott az alulteljesítő 15 évesek aránya, főként az olvasás és természettudományok területén: előbbiben 19,7-ről 27,5 százalékra, utóbbiban 18-ról 26 százalékra nőtt az alulteljesítők aránya. Az uniós átlag mindkét területen 6-7 százalékkal alacsonyabb. A portál szó szerint idéz egy elég durva megállapítást:“A 2016-os nemzeti felmérés szerint a szakközépiskolák 10. osztályában a tanulók kompetenciaszintje átlagosan alacsonyabb volt, mint a 6. osztályosok kompetenciaszintje, és a 9. és 10. osztályokban nem növekedett.”

Sajnos, egyre nő a szegregáció okozta kár is, a hátrányos helyzetű diákok lehetőségei csökkennek, miközben a kormány azzal az indokkal hajtotta végre az oktatási rendszer központosítását, hogy csökkentse az egyenlőtlenségeket, de ehhez képest a roma diákok túlnyomó többsége még mindig szegregált iskolákba járt. A roma fiatalok körében nagyon magas az iskolaelhagyók aránya: közel 60 százalék, miközben a nem romák esetében ez a szám csak 8,9 százalék.

A jelentés pozitívumokat is említ: csökkent a gyerekszegénység, nőttek az oktatásra fordított állami kiadások, és a kezdeti központosítások után némileg emelkedett az iskolák autonómiája.

Szegeden - lévén iskolaváros - ezek a problémák különösen érzékelhetők. Az önkormányzat 10 évvel ezelőtt tett ugyan kísérletet a Kolozsvári téri Móra Általános Iskola bezárásával a szegregáció felszámolására, a nem kellően átgondolt és előkészített "reform" azonban a roma tanodák rendszere nélkül teljes kudarcot jelentett volna.

A korai iskolaelhagyást enyhítendő nagy szolgálatot tesz a városnak a József Attila Általános és Szakiskola, mely azon diákok számára nyújt "utolsó menedéket", akik már több intézményből is kibuktak.

Határozott és átgondolt kormányzati program nélkül azonban e problémák helyi kezelésével csak részeredmények érhetők el.