Még hetvenezeraláírás szükséges ahhoz az európai polgári kezdeményezéshez, amely azt szeretné elérni, hogy az Európai Parlament napirendre vegye a kisebbségek jogainak kérdését. A határon túli magyarok miatt a régióban sokan találva érzik magukat, de nem minden országban gyúlnek olyan jól a szignók, mint nálunk. Bár a kvótát már teljesítettük, még érdemes aláírni, hisz az összes mennyiség is számít. Szabó Adrienne, a szegedi flashmobot szervező Eötvös Lóránd Szakkolégium egyik diákja beszélt nekünk a kezdeményezésről.
Körbeölelték a TIK egyetemi könyvtárat szegedi diákok a Minority Safepack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés mellett rendezett villámcsődületen (Fotó: Szabó Adrienne)
Flashmobot szerveztetek Szegeden a Minorits Safepack kisebbségvédelmi kezdeményezés támogatására. Mennyire volt erre szükség, hogy áll az aláírásgyűjtés?
Eddig úgy tudjuk, 930 ezer aláírás gyűlt össze. Ez egy EU-s polgári kezdeményezés, aminek a szabály az, hogy egymillió aláírásra van szükség hét országból, úgy, hogy minden országból meg van adva, hány aláíró kell a lakosság arányában.
Van még értelme Magyarországról aláírni?
Igen, mert az összes mennyiség is számít! Már összegyűlt a szükséges hét országban az országonként szükséges minimális aláírásszám, de az összes mennyiség még nincs meg.
Mi megvagyunk már?
Igen, mi megvagyunk, ahogy még Romániában, Szlovákiában, Lettországban, Spanyolországban, Dániában és Horvátországban is összegyűlt a helyben szükséges szám, de nem csak az országok kvótája, hanem az aláírások összege is számít. Tehát most 70 ezer aláírás hiányzik, de például van olyan ország, ahonnan összesen kell kétezer, ebből megvan mondjuk ezer, tehát már csak ezer kell.
A régióban a legtöbben a határon túli magyarok kérdése miatt érzik ezt fontosnak, de ez nagyon sokakat érint a törökországi kurdoktól a spanyolországi katalánokig. Tényleg egy aláírásgyűjtés kell ahhoz, hogy az Európai Parlament foglalkozzon ezzel a kérdéssel?
Most úgy tűnik, tényleg ez kell hozzá. Ez az egész azért indult el, mert az EU-nak nincsen egy konkrét szabályozása arra, hogy a tagországok milyen törvényeket hozhatnak, illetve hogyan bánhatnak a kisebbségekkel. A legdrasztikusabban kimondva:
nem lenne uniós törvénybe ütköző, ha egy ország a második világháborús zsidótörvényhez hasonló jogszabályt fogadna el.
Erre az EU nem mondhatna semmit, mert konkrétan nincs erre szabályzás, és konkrétan nem vetődik fel témaként az Európai Parlamentben a kisebbségek helyzete.
A szerző felvételei
Több ismerősöm, akinek átküldtem a kezdeményezést, visszakérdezett, hogy a dokumentumokban miért csak az Európában őshonos kisebbségek szerepelnek? Nem csúszhat ez félre egy romaellenes konnotációval?
Mi ezt a szakkollégiumi mozgalommal úgy hirdettük, hogy nyelvi kisebbségekről van szó. A roma közösségeknek ugyan van egy saját nyelvük, de inkább egy diaszpóra.
Milyen konkrét következményeket vártok, ha meglesz az egymillió aláírás?
Úgy gondoljuk, már azzal is elérjük a célunkat, ha már beszélnek róla az EP-ben, ahol minden országból ülnek képviselők, és így már felmerülhetnek olyan problémák, amelyekre ott megoldást tudnak keresni.
Tehát már ha napirendre kerül, az már önmagában sikerként értelmezhető szerintem.
Miért írták alá még kevesen? Nem volt elég jó a mozgósítás? Van valamilyen ellenérzése az embereknek ezzel kapcsolatban?
Van, sokan közlik, hogy támogatja a kisebbségeket, de nem mindet.
Nem mindet?
Igen, szokták ezt mondani, hogy nem mindenkit. Ez nyilván arra utal, hogy ők a külhoni magyarokat támogatják, de például a magyarországi kisebbségeket nem. Sajnos van ilyen is.
Az aláírásgyűjtés mögött felsorakozott majdnem az összes magyarországi párt, köztük a kormánypárt, és az ellenzék nagy része. Én ilyet évek óta nem láttam.
Igen. A kormánypárt valószínűleg azért ért vele egyet, mert ők EU-val szembeni támadásnak veszik, és most tudjuk, milyen a viszonyuk. A többi párt pedig egyszerűen úgy érezte, hogy nézetektől függetlenül fontos a külhoni magyarokkal foglalkozni.
Mi lesz, ha nem gyűlik össze az egymillió?
Ebben az esetben nem jelent kötelezettséget az EP felé. Viszont így is generáltunk egy sajtóvisszhangot, bekerült a köztudatba, hogy van ilyen, ez már önmagában előrelépés.
Ti a szakkollégiumotokkal hogyan kerültetek bele a szervezésbe? Vannak nálatok határon túli diákok is?
A szakkollégiumi mozgalomnak tagja valamennyi szakkollégium, akik megkapták ezt a minősítést. Ők beálltak a mozgalom mögé, és azt kérte, hogy egyéni akciókkal minden kollégium segítse a gyűjtést. Rendeztek konferenciát, rengetegen standoltak, mi itt flashmobot tartottunk Szegeden a TIK körül.
Mennyire álltak meg, kérdezték, hogy mi ez?
Nagyon sokan megálltunk, csodálkoztunk is rajta!
Sokan azt mondták, hogy erre van tíz percük, és be is álltak a flashmobba.
A helyi média is foglalkozott az üggyel. Mindenki megkérdezte, hogy mi ez, miért csináljuk, és a közösségi médiás eseményünknél is több, mint kétszázan jelezték részvételüket.