Rejtett kamerával forgatott az RTL Híradó egy postahivatalban, ahol a felvétel tanúsága szerint egy dolgozó azt mondta: központi utasítás, hogy a túlterheltség miatt, nem viszik ki a levélküldeményeket. Az is kiderül a felvételből, hogy helyettük csak az előre megírt értesítőket dobja be a postás.

fotó: MTI/Varga György

Mivel rengeteg Erzsébet-utalvány és más küldemény van a postákon és számuk még nőni is fog, jelenleg semmilyen levélküldeményt nem visznek ki. E helyett értesítést dobnak be a postások a postaládákba, ami viszont felveti azt a kérdést, hogy ha az értesítéseket kiviszik, akkor a leveleket már miért nem tudják? Miért szükséges időrabló postai sorban állásra kötelezni az embereket?

Fellendült a belföldi természetjárás 2010 óta a kormány fejlesztéseinek köszönhetően, az eredményekhez a szakmai partnerek segítségére is szükség volt - mondta Nyitrai Zsolt stratégiai társadalmi kapcsolatokért felelős miniszterelnöki megbízott ma az Otthon a természetben című kormányzati kiadvány sajtótájékoztatóján.

Nyitrai Zsolt közölte, hogy a természetjárás fejlesztéseit bemutató tájékoztató füzet többek között a turistaházakban és a természetjáráshoz kapcsolódó rendezvényeken lesz megtalálható a következő hónapokban. A kormány jövőre megújítja a stratégiai együttműködést a Magyar Természetjáró Szövetséggel, a túrázók után pedig a gazdákat és a nyugdíjasokat is megkeresi az elmúlt évek eredményeit bemutató tájékoztatással.

Garancsi István, a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) elnöke(Orbán Viktor"kötélbarátja", Mészáros Lőrinc mellett a legtöbb állami megrendelést megkapó Market Építő Zrt. tulajdonosa, családi érdekeltségű cégei a turisztikai bizniszekben is érintettek) az eddig elért eredmények közül kiemelte a Kékkör felújítását az erdőgazdaságok és a nemzeti parkok segítségével.
Hozzátette: a több mint 2500 kilométeres túraútvonal hibáit folyamatosan felmérik és kijavítják, ezen túl kilátók és turistaházak korszerűsítésében is részt vesznek és hátrányos helyzetű településeket is bekapcsolnak a turistaforgalomba.

Az MTSZ vezetője közölte, hogy a természetjárás infrastrukturális hiányait a következő években feltérképezik és pótolják. Garancsi István fontosnak nevezte, hogy a természetjárást a virtuális világban felnövő korosztály is megismerje és megkedvelje, ezáltal pedig minél több időt töltsön a szabadban.

Révész Máriusz kerékpározásért és aktív kikapcsolódásért felelős kormánybiztos kiemelte a túrázás szerepét az egészséges életmódban és az ország megismerésében, ezért a természetjárás népszerűsítését kérte. Különösen fontosnak nevezte, hogy a felnövő nemzedék ne csak virtuális kalandokkal, hanem a természetben valódi élményekkel is gazdagodjon. Hangsúlyozta, hogy soha nem látott fejlesztések valósultak meg az elmúlt 7 évben a természetjárás fellendítése érdekében, és a kormány a következő években is nagyszabású tervekkel készül a folytatásra.
Kiemelte, hogy az elmúlt években országszerte 38 új kilátó, 27 turistaház és 13 erdei iskola épült, 31 kilátót, 79 turistaházat és 24 erdei iskolát pedig felújítottak. A kormánybiztos bejelentette, hogy a következő években 10 új vasalt - létrákkal, lépcsőkkel, hidakkal, fémkábelekkel felszerelt - út épülhet, barlangi turistautak jönnek létre és minden korábbit meghaladó mértékben bővülnek a kerékpárutak: megújul a Balaton-kör, kijelölték többek között a Győrt Pannonhalma, Csesznek, Zirc és Veszprém érintésével a Balatonnal összekötő, a Keszthely és a Fertő-tó, valamint a Budapest és Balaton közötti bicikliutat, Rajkától Budapestig kerékpározható lesz az Atlanti-óceánt a Fekete-tengerrel összekötő EuroVelo 6, emellett a Börzsönyben és a Mátrában erdészeti utakat is alkalmassá tettek kerékpáros túrázásra.

foto: siarena.hu

2 hét múlva befejeződik az eplényi és a mátraszentistváni sípályák fejlesztése - így már a most induló szezonban használhatók lesznek - az Országos Kékkörben pedig a kormány további fejlesztési lehetőségeket lát. Révész Máriusz arra számít, hogy az országos vándortábor-mozgalomban az idei 1700-nál jövőre lényegesen többen, a tervek szerint 10 ezer gyermek vehet részt, a vízi és a gyalogos túrák mellett kerékpáros vándortáborok is lesznek. Hozzátette, hogy a Testnevelési Egyetem akkreditált tanári továbbképzését elvégző, táboroztató pedagógusok államilag támogatott juttatásban részesülnek, így - mint fogalmazott - a vándortáborozás országszerte fellendülhet, a tanárok minden évszakban vihetik majd kirándulni a rájuk bízott iskolásokat. Kérdésre válaszolva Révész Máriusz elmondta, hogy a Téry Ödön programban legkésőbb 2019 elejére 4 turistaház - a Bakonyban Balinka-Kisgyón, a Szentendre melletti Lajos-forrás turistaháza, Badacsonytördemicen a Rodostó és a Hidegkúti turistaház Gyöngyöspatán - felújítása fejeződhet be összesen 2 milliárd forintból, engedélyes terveik heteken belül elkészülnek.

mti.hu nyomán

Nemsokára ismét itt a Karácsony, és minden, ami az ünneppel együtt jár. Aki nem az utolsó pillanatra hagyta, lassan megvette, vagy saját kezűleg elkészítette az ajándékokat, kitalálta mi lesz az ünnepi menü, és végül jön a fa vásárlás. A környezetvédelmet egyre több ember érzi sajátjának, és évek óta vita, hogy igazi vagy mű fenyőt vásároljunk. A kanadai Ellipsos független környezeti ügynökség 2010-ben jelentetett meg egy 109 oldalas tanulmányt a kérdésben, ami a részletesen tanulmányozza ezt a kérdést.

A műfenyő első hallásra jó ötletnek tűnhet, hiszen, ha egyszer megveszi az ember, sok évik használhatja, így nem kell minden évben igazi fára költeni. A kutatás szerint 3,6-4 évnyi használat kell ahhoz, hogy a műfenyő környezetvédelmi befektetése megtérüljön. Ez az idő a gyártás és szállítás során keletkezett ökológiai lábnyom összesége, viszont a használat és a megsemmisítés szinte elenyésző, a tanulmány a teljes környezeti terhelés 0 és 11 százaléka közé teszi ezt a szakaszt. Azt is egy fontos ellenérv, hogy ezek a fenyők műanyagból készülnek, ami szinte soha nem fog lebomlani, és az újra hasznosítása is nehézkes.

És mi a helyzet az igazi fenyővel? Itt a környezeti hatás nagyban függ attól, hogy mi lesz a fa sorsa Karácsony után. A legkárosabb környezeti szempontból, ha elégetjük a fát, mivel így szén-dioxid kerül a levegőbe. Ezeket a fákat direkt erre a célra növesztik éveken át, és életük során a szén-dioxidot folyamatosan alakítják át oxigénné, ami kb. kiegyenlíti az elégetéssel járó mennyiséget. A másik szempont itt is a szállítás, amit legkönnyebben úgy tudunk kivédeni, ha helyi termelőktől vásároljuk a fát. Összeségében tehát elmondható, hogy amellett, hogy a műfenyőnek nincs olyan varázsa, környezeti szempontból sem jobb választás az igazinál.

980.000 új magyar állampolgár(ság), a közülük szavazók 95% adta voksát 2014-ben a fideszre. Mentségére legyen mondva annak a 630.000-nek, aki el sem küldte levélben szavazatát. Ha 2018-ban ez a 64%-nyi külhoni szavaz, de MÁSra, bukik a diktatúra.

Ha viszont "csak" külföldre dolgozni menekült magyarról van szó (a HírTV tegnapelőtti adása szerint 800 ezer fiatal), ők nem szavazhatnak levélben, csak ha elzarándkolnak valamelyik urnához pl. 500 kilóméterre. Sok magyar él Franciaország északkeleti részén is. Ha 2018-ban választani szeretnének vagy Bernbe vagy Párizsba kell utazniuk, mert  például Strasbourgban ezt nem tették lehetővé. Pedig itt is van nagykövetség, ahol fizikailag adottak a lehetőségek. Bern 234 km, de Svájc, Párizs felé jobb az út, viszont 500 km, minimum 5 órás autózás, majd ugyanennyi vissza. A 2014-es tapasztalatok alapján ez sem annyiból áll, hogy az ember regisztrál és bedobja egy urnába a szavazatát, hanem hosszas sorban állás előzi meg a voksolást. Vajon miért ilyen nehéz és körülményes a külföldön dolgozó magyaroknak szavazniuk?

A vonzáskörzetet tekintve Baden-Württemberg tartománytól Freiburgtól, Saarbruckenen keresztül, Mainzig egy 300 km-es sugarú terület magyarjainak voksolását lehetne legalább fizikailag könnyebbé tenni.

Van egy sokkal kegyetlenebb és meglehetősen agyonhallgatott területe a választási manipulációnak: a nincstelenek és szegények kihasználása.

foto:napi.hu

Láttuk a buszokat, de nehéz bizonyítani.

Tegnap a HVG közölte, hogy a fideszes politikus nevével felmatricázott dobozban adták át a tojást a rászorulóknak a hatodik kerületi önkormányzati ételosztáson.

Úgy hallani, hogy Szegeden is osztogatnak a fideszesek, csak nehéz bizonyítani, mert aki kapja szégyelli és elfogadja. Ráadásul adósnak is érzi magát.

Hasonlóképp a nyugdíjashoz, aki várja az Erzsébetutalványt, mert fizethet vele az élelmiszeboltban és jön a karácsony, de adósnak érzi magát - mi ez ha nem pszichológiai terror? 

Arra már kevesen fordítanak figyelmet, hogy ki is finanszírozza ezt valójában és ki keres ezen a kis jótékonykodáson is vastagon?! 

Még kevesebben gondolnak bele, hogy a két hete még 40 forintos tojás most 70 Ft/darab és a magvas rozsoskenyér 270 helyett 370 lett hirtelen. Vastagon fogjuk inni már jövőre a levét a mostani herdálásnak! 

A WWF Magyarország ma publikált friss jelentéséből kiderül, hogy hazánkban a települések több mint felén közepes vagy súlyos a lakossági fűtésből származó légszennyezés, az energiaszegénység a települési önkormányzatok csaknem 80%-át érinti, ráadásul a helyi önkormányzatok középületeinek hőszigetelése és fűtési rendszere is rossz állapotban van. A jelentés azonban megoldással is szolgál.

A jelentés erre a linkre kattintva érhető el.

A WWF Magyarország az idei Föld Órája alkalmából felmérést indított a települési önkormányzatok körében a fűtésre és energiahatékonyságra vonatkozóan. A felmérésben kimagasló számú, 701 helyi önkormányzat vett részt, amely az összes magyarországi önkormányzat 22%-a.

A hazai kutatás eredményei szerint a középületek hőszigetelésének, nyílászáróinak és fűtési rendszereinek állapota lehangoló. Az épületek harmada semmilyen szigeteléssel nem rendelkezik. A nyílászárók esetében is aggasztó a helyzet: az ablakok és ajtók fele közepes vagy annál rosszabb állapotban van, a kazánok és a hőleadók helyzete pedig csak egy leheletnyivel jobb. Az önkormányzatok próbálnak javítani a lesújtó helyzeten: szinte az összes önkormányzat nyomon követi a pályázati lehetőségeket, de a korlátozottan elérhető pénzügyi forrás miatt 60%-uk pályázati próbálkozása sikertelen volt az elmúlt 10 évben. Ugyanakkor hitelből, vagy harmadik feles finanszírozáson keresztül csak az önkormányzatok elenyésző hányada végzett felújítást.

„Az önkormányzatok pénzügyi és humán erőforrásai a lakosság hőellátásának javításában is korlátozottak. Az energiaszegénység a települések négyötödét érinti, több mint felénél pedig közepes vagy súlyos problémát jelent a lakossági fűtésből eredő légszennyezettség” - mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője.

A legtöbb önkormányzat a szociális tüzelőanyag programon keresztül próbál tenni az energiaszegénység ellen, egytizedük viszont a tűzifa helyett szenet vagy a még inkább környezetszennyező lignitet oszt a szociálisan veszélyeztetettek számára. Vannak ugyanakkor sokkal szerencsésebb kezdeményezések is, amelyekhez ráadásul nem is kell nagy költségkeret: pályázati tanácsadás, oktatás a helyes tűzifahasználatról, vagy éppen a polgárőrség bevonása a tűzifa aprítására az idősek számára.

A felmérés során és azt követően, a WWF Föld Órája támogatóival az önkormányzatok fejlesztési és szemléletformálási lehetőségei is értékelésre kerültek.

„A megfelelő szigetelés télen a falak állapotától függően 35-40%, de akár 60-65%-os energiamegtakarítást is eredményez, míg nyáron 5-7 fokkal csökkenti a lakások hőmérsékletét. Így egyrészt a fűtésre fordított kiadások akár felét is meg lehet spórolni, másrészt az épületeink szigetelésével közvetlenül hozzájárulunk egészségünk javításához is” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation építőanyag-gyártó ügyvezető igazgatója.

„A távhő kiépítése - habár költséges - a legjobb megoldás lehet a légszennyezés csökkentésére, mivel ilyenkor a fűtőanyagot nagy hatékonysággal égetik el, a légszennyező anyagokat pedig csak egy helyen, folyamatosan ellenőrzött körülmények között kell megszűrni. Jelenleg Magyarországon csupán 94 településen, főként a nagyobb városokban van távfűtési rendszer, míg Nyugat- és Észak-Európában a kistelepüléseken is jellemző. A helyi levegőminőség kedvező befolyásolásán túl a távhő hatékony klímavédelmi eszköz is, elsősorban a megújuló energiaforrások, a kapcsolt energiatermelés és a hulladékhő-használat eredményeként” – hangsúlyozta Orbán Tibor, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnöke. A felmérés keretében csaknem száz önkormányzat jelezte, hogy ha lenne pályázati forrás, akkor pályázna a helyi távhőrendszer kiépítésére.

„A helyi önkormányzatok fűtési rendszereinek korszerűsítésében komoly energiamegtakarítási potenciál van. Az új, korszerű földgáz-tüzelésű kondenzációs kazánok hatásfoka 90% felett is lehet, ami jelentősen meghaladja a régi kazánok hatásfokát. A tüzelőberendezések cseréje mellett fontos lenne a szabályozásban is korszerűsítéseket végrehajtani, mint például a programozható termosztátok, az időjáráskövető szabályzók vagy a korszerű épületfelügyeleti rendszerek alkalmazása” - mondta Venczel Márk, a Robert Bosch Kft. üzletágvezetője.

„A felmérést követően egy független értékelés során három helyi önkormányzat került kiválasztásra, akiket a partnerek támogatásával a WWF Magyarország konkrét energiamegtakarítási fejlesztésekkel és felmérésekkel segít. A kiválasztási kritériumok között olyan szempontok szerepeltek, mint a felmérésben mutatott energiagazdálkodás javítását mutató elkötelezettség, az energiaszegénységnek való kitettség, a korlátozott helyi anyagi erőforrások, a távhőrendszer kiépítésének vagy bővítési lehetőségének vizsgálata, vagy a fosszilis energiáktól való függetlenedésre való törekvés” – tette hozzá Vaszkó Csaba.

Ennek eredményeképpen Kisnána Község Önkormányzata 500 ezer Ft értékű hőszigetelő anyagban részesül a Knauf Insulation Kft. jóvoltából, Mezőnyárád Községi Önkormányzatának korszerű fűtéstechnikai eszközöket ad a Robert Bosch Kft. 1,5 millió Ft értékben, míg a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének tagja, a Get-Energy Magyarország Kft. Izsófalva Község Önkormányzatának középületeire készít energiamegtakarítási intézkedési tervet.

A javaslatokat is tartalmazó jelentés ide kattintva érhető el.

Van most ugye a Coca-Colának ez az új ötlete, hogy ha már annyira bejöttek a különféle feliratos kóláspalackok, akkor a mikulást csak a zsugorokra rakja föl, helyette köszönet-áradat jön. Nem is ez a lényeg, hanem hogy kinek mondunk köszönetet: 

Karihaver? 

Még a "zenehaver" szót sem tudtam feldolgozni, pedig azt vagy két éve használták. Komolyan azt érzem, a legnagyobb üdítőgyártó lett korunk nyelvújítója. Akinek van ötlete, ez a szó mit is jelenthet, go kommentszekció! Ja, és természetesen ezzel a képpel kívánok boldog mikulást/télapót/mikihavert minden kedves Olvasónak! �

Fotó: Rádió 1

A vidéki rádiós kitelepüléseket jellemzően reggel szokták tartani, mert ekkor vannak a legismertebb műsorvezetők, ezért ezeket a műsorokat szeretik utaztatni. Sebestyén Balázsék első Rádió1-es kitelepülése azonban ma öttől lesz, ezért elmarad az abban a műsorsávban amúgy sugároztt Cooky-féle kívánságműsor.

A Borsonline azonban azt írja, erről csak az utolsó pillanatban szóltak a francia műsorvezetőnek, aki ezen nagyon kiborult, és meg is kereste az Andy Vajna kormánybiztos tulajdonolta rádió menedzsmentjét, mert első haragjában a felmondáson gondolkodik. A bulvárlap cikke szerint egyébként ugyan lenne mihez nyúlnia, hi­szen végzett pilóta, de nyilván nem jönne jókor neki a felmondás, hiszen pár héten belül megszületik első gyermeke. 

Igaz, hogy a másodperc milliomod részéről van szó, de ennek súlyosabb következményei vannak, mint azt laikus szemmel elsőre gondolnánk, derül ki a LiveScience beszámolójából.

A Geological Society of America éves ülésén bemutatott kutatások szerint, az elmúlt 100 év tapasztalatai alapján a lassulás befolyásolja a földrengések gyakoriságát.
Roger Bilham, és munkatársa, Rebecca Bendick geofizikusuk megvizsgálták, hogy 1900 óta mennyi, a Richtes-skála szerinti 7-es, vagy annál erősebb erejű földrengés történt. Ez a szám átlagosan évente 15, viszont mikor a Föld forgási sebessége lassul, a bolygó 25 és 35 földrengés között éri el a 7-es nagyságrendet. A kutatók szerint a lassulást olyan időjárási mintázatok okozhatják, mint az El Niño, az óceáni áramlatok és áramlatok a bolygó olvadt magjában. Az alap felvetés az, hogy miközben a Föld lassul, az egyenlítő “összehúzódik”, emiatt a tektonikus lemezek egymásnak feszülnek, ami a földrengést okozza.

A NASA öt évvel előre képes jelezni a Föld forgásának lassulását, emiatt több katasztrófa is elkerülhető lesz a jövőben.
"Hasznos tudni, hogy mikor lesznek gyakoribbak a földrengések, mert, ha városvezetés az épületek utólagos felszerelését fontolgatja, hogy földrengésmentessé tegyék őket, akkor még időben tudnak cselekedni. "mondta Bilham.

A GKI szerint egyre kevésbé tűnik reálisnak a kormány által várt 4 százalék feletti növekedés elérése, a gazdaságkutató az idén és jövőre is 3,8 százalékos bővülést vár, és azt hangsúlyozza, egyre több nemzetközi intézmény hívja fel a magyar kormány figyelmét arra, hogy a mostani, viszonylag jó években kellene megalapozni a tartósan fenntartható növekedést.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. közleményében emlékeztet, hogy a harmadik negyedévi 3,8 százalékos növekedés ismét érdemben meghaladta az EU 2,5 százalékos átlagát, de a régióban az alacsonyak közé tartozik. A cseh és a lengyel növekedés 5 százalékos, a lett több mint 6 százalékos, a román pedig közel 9 százalékos volt; ez utóbbi jelentős egyensúlyromlással járt és kifejezetten túlfűtött. Az eddig közzétett adatok szerint csak a szlovák dinamika (3,4 százalék) nem érte el a magyart.

A friss prognózisok szerint az OECD 3,9 százalékos, az EU 3,7 százalékos, a Moody's 3,5 százalékos, az IMF pedig csak 3,2 százalékos magyar növekedésre számít idén. 2018-ra a kormány 4,3 százalékra gyorsuló növekedést vár, a külföldi előrejelzők viszont az idei évre alacsonynak tűnő prognózist készítő IMF kivételével kisebb-nagyobb lassulásra számítanak - összegezték.

Nagy a függés az EU-pénzektől

A nemzetközi szervezetek a mostani, viszonylag gyors növekedés időszakában az EU-forrásoktól való túl erős függés lazítására, az államháztartási hiány csökkentésének, az intézményrendszer piacgazdasági szemléletű átalakításának és a nem költségoldali versenyképesség javításának szükségességére hívják fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy a belső kereslet által hajtott növekedés rontani fogja az egyelőre kiváló külső egyensúlyt is.

A GKI kiemeli, a beruházások szárnyalása a harmadik negyedévben kissé lassult, de éves átlagban így is el fogja érni a 20 százalékot. A költségvetési szektor fejlesztései - különösen a közigazgatás és védelem területén - sokkal gyorsabban növekednek, mint az üzleti szektoré, bár a feldolgozóiparé is 15 százalékkal bővült.

Az első háromnegyedévben 50 százalékkal több, 8 ezer lakás épült, mint egy évvel korábban. A behozatal euróban mérve 3 százalékponttal gyorsabban emelkedik, mint a kivitel, ez csökkenti az egyébként rendkívül magas külkereskedelmi aktívumot.
A munkanélküliség augusztus-október átlagában 4 százalékra esett, miközben a közfoglalkoztatottak száma csökkent. A választások előtt azonban nem valószínű a közmunkások számának további mérséklődése. A GKI felmérése szerint a cégek a növekedés fő akadályának a munkaerő, főleg a szakképzett dolgozók hiányát tekintik. A reálkeresetek 2017 első tíz hónapjában több mint 10 százalékkal emelkedtek, ebben azonban az erőltetett minimálbér-emelés fehérítő hatása is tükröződik.

EU-s szinten nálunk magas az infláció

A magyar infláció a hetedik legmagasabb az EU-ban, miközben a látványosan gyors bérkiáramlás egyelőre alig jelent meg az árakban. Az államháztartás hiánya ugyan megfelel az elvárásoknak, de lényegesen nagyobb lesz az EU átlagánál, és a régióban ennél csak a román adat lesz magasabb.

A magyar államadósság csökkenésének mértékét erősen befolyásolja az EU-támogatások megelőlegezése, ez ugyanis - hacsak nem indulnak meg a brüsszeli átutalások - jelentősen növeli a pénzforgalmi hiányt, ami már most is nagyobb az egész évre tervezettnél - közölte a GKI.

(MTI)

foto: MTI