A Szeged TV híradója legalábbis így tudja. További részlet derült ki az eladásról, nevezetesen hogy a jelképes összegnek is elég alacsony félmilliós árat némileg árnyalja, hogy az EHÖK adósságot is átvállalt a csatorna megvásárlásával.

(via Szeged TV)

A minap a szegedi fideszes aláírásgyűjtők olyan nem várt jelenséggel találkoztak a Széchenyi téri Posta előtti standjuknál, amire ezek szerint nem voltak felkészülve:

Ellenvéleménnyel.

Nevezetesen, hogy a menekülteket két éve az állam helyett segítő civil szervezet 15 aktivistája felolvasta nekik, milyen büntetési tétellel jár a közveszéllyel való riogatás. Ápdét: Civil akció volt, nem a MigSzol szervezésében történt.

Nagyon félelmetesek voltak. A két aktivista pedig rögtön el is ment, sarkon fordultak, ott hagyták a pultot. Meg sem próbáltak reagálni az ellenvéleményre, kommunikálni, érvelni. Inkább elmentek, ne is kerüljenek kapcsolatba más véleményen lévőkkel, aztán a helyi fideszes médiában kevés sikerrel igyekeztek hangulatot kelteni, hogy őket megtámadták, elfoglalták a pultjukat, stb.

Nos, kedves fideszesek, ez így nem megy. Egyrészt megértem és tudom, hogy ti is tudjátok, mennyire abszurd, amit Szegeden műveltek "aláírásgyűjtés" címén. Azt is tudom, hogy már nem csak a kormányzat és ideológiai holdudvara szakadt el a valóságtól, de a különböző politikai véleményen lévők egymástól is, teljesen megszűntek a viták, és már nem is csak komplett alternatív valóságmagyarázatok vetélkednek, de valójában nem is vetélkednek, mert fórum sincs az érvek ütköztetésére, de az így nem megy.

Ha nem akarjátok, nem tudjátok felvállani, érvekkel megtámogatni azt a politikát, amit képviseltek, akkor nem kell csinálni, ki lehet szállni, nem kötelező politizálni. De ha csináljátok, akkor ne úgy működjön, hogy csak azok előtt csináljátok, akik egyetértenek veletek. Akkor vállaljatok föl érdemi, érveket és ellenérveket felvonultató vitát! Erről szól a politika.

Amikor az ellenzéki pártok mennek ki, őket rendre nem csak az ellenvélemények, de a fizetett fideszes provokátorok is megtalálják, és akkor szóba állnak velük, vitáznak, beszélgetnek, érvelnek. (Urambocsá’, a végén még az is kiderült, hogy több közös van bennük, mint hitték.) De a lényeg, hogy kiálltak saját ideológiájuk mellett, és nem menekültek el az első kérdéstől, hozzászólástól. Pedig ők a fideszes pultozókkal szemben sem komoly honoráriumra, sem zsíros állásokra nem nagyon számíthattak a közlejövőben.

De a lényeg, hogy – és mindegy most, egyetértünk-e velük, vagy sem – látszott rajtuk, hogy hittek abban, amit csinálnak. És ez a legfontosabb. Nincs persze ezzel egyedül a kormánypárt, de a Migszol-flashmobos videóban látható Fidesz-aktivistákon ez egyáltalán nem látszott.

Most mindegy is, hogy pénzért, szívességből vagy miért vállalták el, ezt így nem lehet. Ez nem front-office-os adminisztrációs munka átlag feletti szinten bekalkulálandó hülye ügyfelekkel. Nem muszáj hinni benne, és nem muszáj tudni és akarni beleállni az ilyen vitákba. De akkor nem kell csinálni.

A kormánypárt helyi aktivistái lassan egy hónapja gyűjtik az aláírásokat a természetesen tök baromság "Botka-terv" ellen, amelynek keretében Botka állítólag "migránsokat akar betelepíteni Szegedre" (természetesen menedékkérők letelepítéséről nem a város, vagy annak polgármestere, hanem az állam dönt).

Ma a Migszol 15 aktivistája odament a Széchenyi téren, a nagy Posta előtt felállított standjukhoz, és felolvasták nekik, milyen büntetési tétel sújtja a közveszély híresztelését. A két pártaktivista rögtön elhagyta a standot, és elmenekült az ellenvélemény elől, meg sem próbált érvelni az állítólag általuk képviselt ideológia mellett.

Az egykori helyi kormánylap, a Délmagyar einstandolása óta "tiniciciző" bulvárlappá avanzsált SzegedMa és a helyi Fidesz ezt úgy adta elő, hogy "a nyílt utcán támadták meg a Fidesz segítőit", Később módosították a cikket arra, hogy "beléjük kötöttek" (a cikk webcímén jól látszik az eredeti címadás), és idézőjelbe tették a leadben a nekirontottak szót is. Alább látható a migszolos Kékesi Márk által közzétett videó az esetről:

Volt jobbikos országgyűlési képviselő éjszaka is riogatta a romákat. Az egészet úgy adták elő, hogy ők így integrálják a cigánytelepek lakóit.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítélete szerint, a jobbikos vezetésű tiszavasvári önkormányzat megsértette a helyi romák emberi méltóságát, amikor támogatta, hogy a Becsület légiója elnevezésű szervezet zaklassa őket a lakóhelyükön - tájékoztatta a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) hétfőn.

Felidézték, hogy a TASZ 2016 márciusában fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH), miután a tiszavasvári önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a Becsület Légiója egyesülettel. Valójában "két közismert, szélsőséges politikussal": Orosz Mihály Zoltánnal (Érpatak polgármestere) és Zagyva György Gyulával (volt jobbikos országgyűlési képviselő). A megállapodás látszólag a cigánytelepek lakóinak integrációjára irányult, a valóságban azonban annak alapján megfélemlítő "bejárások", ellenőrzések zajlottak a "szegregátumok" területén, esetenként éjszaka is - írták.

A TASZ az önkormányzattal szemben kezdeményezett eljárást az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, mert álláspontja szerint lehetővé tette és támogatta a heteken át tartó jogsértést a településen. Az EBH 2017. májusi határozatában megállapította, hogy az önkormányzat támogatásával és részvételével zajló "bejárások" alkalmával zaklatták a cigánytelepek lakóit, és ezzel az önkormányzat megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.

Az önkormányzat a döntés megváltoztatását a bíróságtól kérte, amely azonban december 8-án helybenhagyta az EBH határozatát. Ebben az áll, hogy a hatóság eltiltotta az önkormányzatot a hasonló jogsértéstől, 300 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte és elrendelte a határozat nyilvános közzétételét - derül ki a TASZ közleményéből.

forras: MTI

foto: stock

 - Nincs postaláda, miért is lehetne egy párttal levelezni? - tette fel a költői kérdést Tóth Péter, a Jobbik szegedi jelöltje, majd a Fidesz Victor Hugo utcai székházának bejáratára ragasztotta ki azt a csekket, amelyen a Jobbikra rótt 660 millió forintos büntetés szerepel, a címzett pedig Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc.

660 milliós csekket ragasztott Tóth Péter a szegedi Fidesz-irodára

Tarnay Kristóf Ábel, 2017, Szegedi Csípős

Hozzátette: nem tudja a jelenlegi lakcímüket, ezért helyként a szegedi Csillag Börtönt jelölte meg, mert szerinte 2018 után mindketten oda fognak kerülni. Elmondta: ezen a héten "fekete szerda" köszöntött pártjukra, hiszen összesen 660 millió forintos büntetést kaptak az Állami Számvevőszéktől tiltott kampányfinanszírozás miatt, ami ellen nem lehet fellebbezni.

A politikus szerint a nagyjából a teljes kampánytámogatásukkal megegyező büntetési tétel politikai utasításra született, és a 17 havi állami támogatással megegyező összeg megvonásával és a Jobbik anyagi ellehetetlenítésével

Orbán Viktor a "demokrácia teljes felszámolását" kezdte meg.

Elmondása szerint a pénz a helyben elköltött reklámokat is érinti. Hozzátette: az emberek szolidárisak, hiszen egy nap alatt 9 millió forint gyűlt össze a pártnak mikroadományokból.

 Az Egyesült Királyságbeli Aldi úgy döntött, hogy a megmaradt friss, vagy lejárat közeli, de még jó minőségű élelmiszert jótékony célra ajánlja fel. az üzletlánc a közösségi médiában biztatta a helyi civilszervezeteket és alapítványokat, hogy szenteste napjának délutánján – mielőtt üzleteik bezárnak az ünnepekre – gyűjtsék be tőlük az ünnepek előtt megmaradt termékeket, és juttassák el a „kevésbé szerencsésekhez”. A társadalmi szervezetek mellett élelmiszerbankok és hasonló szervezetek megkereséseit várja az üzletlánc. A közösségi médiában nagyon népszerű lett a kezdeményezés a kommentelők körében, akik arra biztatták a többi élelmiszerláncot, hogy ők is tegyenek hasonlóképpen.

A 24.hu megkérdezte az Aldi magyar képviseletét, hogy itthon terveznek-e hasonló akciót. A válasz alapján kiderült, az Aldi itthon nem csak karácsonykor gondoskodik a megmaradt élelmiszer felelős felhasználásáról, hanem egész évben, ráadásul már évek óta. Válaszukban ezt írták:

foto: stock

„Kiemelt figyelmet fordítunk többek között az élelmiszer-hulladék kezelésére és arra, hogy az élelmiszermentés során minél több rászoruló számára tudjunk segítséget nyújtani. Az élelmiszermentést nem csupán karácsonykor és az ünnepekkor, hanem az egész év folyamán végezzük: 2008-as magyarországi piacra lépésünk óta a feleslegessé vált zöldség-gyümölcs termékeket, valamint a pékárukat az áruházakkal szerződésben lévő intézményeknek (vadaspark, állatkert, menhely vagy őstermelő) adományozzuk tovább. A lejáró élelmiszereket országszerte egyre több áruházunkból juttatjuk el az Élelmiszerbank segítségével rászorulók számára és van olyan üzletünk is, például Budakeszin, ahol nem csupán a zöldséget, vagy a szárazárut tudjuk felajánlani jótékony célra, hanem egy helyi segélyszervezet közreműködése révén megfelelő szállítást tudunk biztosítani a lejáró tejtermékek, a hús és hűtőládában a fagyasztott élelmiszerek eljuttatására a környékbeli rászorulóknak."

Valamilyen gyakorisággal a magyar lakosság harmada éget hulladékot – ezt mutatta ki az az országos reprezentatív közvélemény-kutatás, amelyet a Kantar Hoffmann piackutató cég készített a Levegő Munkacsoport és a Magyar Szegénységellenes Hálózat részére.
A legtöbben kerti hulladékot égetnek (az összes megkérdezett 22 százaléka), háztartási szemetet 13 százalékuk, kezelt fát 6 százalékuk, rongyot, ruhaneműt, lábbelit szintén 6 százalékuk. Műanyagot (a háztartási hulladékon túlmenően) 3, gumit egy százalékuk szokott égetni. Sokan nyílt téren is égetnek háztartási hulladékot (10 százalék), kezelt fát (4 százalék), ruhaneműt és lábbelit (3 százalék), valamint műanyagot és gumit (2-2 százalék).

A megkérdezettek egyharmada tapasztalta az elmúlt egy évben, hogy lakókörnyezetében mások hulladékot égettek. A válaszadók 54 százaléka az ismerethiányt, a felelőtlenséget és a szegénységet együtt tekinti a szabálytalan lakossági hulladékégetés fő okának. Harminc százalékuk elsősorban az ismerethiányt és a felelőtlenséget okolja, 15 százalékuk pedig főként a szegénységre vezeti vissza.

Nagyon kevesen jelzik a hatóságnak, ha hulladékégetést tapasztalnak: mindössze 7 százalékuk tett valaha bejelentést. Háromszor ennyien voltak viszont, akik saját maguk szóltak a hulladékégetőknek, hogy azok szabálytalanságot követnek el. A bejelentést tevők arról számoltak be, hogy az esetek túlnyomó többségében történt intézkedés a bejelentés nyomán, de az égetés nem szűnt meg.



A megkérdezettek közel 70 százaléka egyetért azzal, hogy ha valaki mások egészségére káros módon fűt, éget, akkor a hatóságnak szigorúan fel kell lépnie ez ellen. Ennél is valamivel többen állították, hogy az égetésre vonatkozó jogszabályokat mindenkinek maradéktalanul be kell tartania. Mindkét esetben a válaszadók mindössze 2 százaléka mondta, hogy ezekkel az állításokkal egyáltalán nem ért egyet.
„A közvélemény-kutatás megerősíti a környezeti tanácsadó irodánkhoz érkező sok panasz alapján kialakult képet, hogy a jogsértő lakossági hulladékégetés országszerte súlyos probléma, és a kormánynak haladéktalan intézkedéseket kell hoznia a visszaszorítására mindannyiunk egészsége érdekében. A felmérésből az is kiderül, hogy a lakosság túlnyomó többsége támogatná ezeket az intézkedéseket” – mondta Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője.

„A kutatás eredményeiből arra következtethetünk, hogy elsősorban a lakosság felvilágosítására és szigorúbb hatósági fellépésre van szükség, ami viszonylag kisebb összegből megoldható. Ugyanakkor senkit nem hagyhatunk olyan élethelyzetben, hogy arról kelljen döntenie: ételt vesz vagy fűt, ezért elengedhetetlennek tartjuk, hogy a rászorulókat az állam fűtési támogatásban részesítse” – jelentette ki Jász Krisztina, a Magyar Szegénységellenes Hálózat kuratóriumi tagja.

A két civil szervezet megküldi a kormánynak is a közvélemény-kutatás eredményeit, és ismételten felhívja a figyelmét javaslataira, amelyek megvalósításával felszámolható a lakossági hulladékégetés.

A közvélemény-kutatásról szóló jelentés itt, található.

Lapunkhoz is befutott az a névtelen hangfelvétel, amelyet pl. a kormánypropaganda csont nélkül kitett „exkluzív” anyagként pár hete. Mi is nem sokkal utána, a PestiSrácok linkjével együtt kaptuk meg egy névtelen emailben, most, hogy elindult rovatunk, megpróbáljuk kissé kétkedve megmutatni. Az értékelést az Olvasóra bízzuk.

Diplomájával zsarolt egy hallgatót Keszthelyi Szabó Gábor az SZTE volt dékánja

Diplomájával zsarolt egy hallgatót Keszthelyi Szabó Gábor a Szegedi Tudományegyetem volt dékánja

Szóval kezdjük a szituációval. A hangfelvételen ha minden igaz, Vágó Orsolya, a mérnöki kar akkori HÖK-elnöke hallható, aki az előző rektor idején volt olyan pozícióban, hogy szavazhatott Török Márk mellett vagy ellen. (Ez nem személyiségi jog sértés, fönn van mindenhol ez a titulus, a korábbi elnök a mérnöki karon tanított, ott ő volt a kari HÖK-elnök, az EHÖK-elnök személyéről pedig a karokról ők rendelkeznek szavazati joggal.)

Az alább meghallgatható hanganyag szerint Dr. Keszthelyi-Szabó Gábor (akinek nevét amúgy rosszul, kötőjel nélkül írták, és akinek ezt a név alakját regnálása alatt nem nagyon használta senki, igaz, akkor nem kellett megkülönböztetni a jelenlegi, hamarosan szintén leköszönő rektor Szabó Gábortól) azzal zsarolja az alany mesterszakos hallgatót, hogy nem kapja meg a diplomáját, ha megszavazza a túlkoros EHÖK-elnököt.

A felvétel egyrészt gyanús azért, mert állítólag egy megilletődött, és zavarban lévő hallgató szerepel rajta, azonban alig torzítva egy kifejezetten jó hanganyag készült az elég megírtnak tűnő párbeszédről (stresszel? Ne tegye, majd a Török Márk…).

Kinek áll ez érdekében?

Mindenképpen Töröknek. A túlkoros, leválthatatlan EHÖK-elnök az országos közvélemény előtt is évek óta hírhedt (hogy hívják az ELTE EHÖK-elnökét? Na ugye!), egyre fogy körülötte a levegő, az összes dékán felszólította lemondásra, és hamarosan törvényileg is ott kell hagynia elnöki székét. A sajtóban egyik oldal sem ír róla túl jókat, ez az anyag azonban mindenképpen neki kedves. Tetszeleghet a harcos diákmozgalmár szerepében, aki küzd az elnyomó rektorral szemben. (Máskülönben ki akarná lejáratni a kettővel ezelőtti rektort?)

Kissé zavar lehet az erőben, hogy az országos politikában nem túl aktív, de helyben kormánypártinak mondott Törököt a kormánysajtó sem szokta épp pozitív színben feltűntetni, de most a PestiSrácok egy az egyben lehozott egy Török Márk-propaganda írást, nem világos, hogy érdekből vagy egyszerűen ennyire balfaszok. Maga a szerep is egyébként hazug. Török Márkra és az SZTE EHÖK-re az utóbbi időben egyáltalán nem volt jellemző, hogy nagy fejfájást okoztak volna az egyetemnek fontos intézkedések meg nem szavazásával.

Elég gyorsan végigfutott az interneten egy tegnap este egy névtelen, újonnan alapított blogra egy névtelen SoundCloud-fiókról feltöltött hangfelvélvetél, melyen Karácsony Gergely pár enyhén trágár kifejezés keretében fejti ki, hogy nem is akar pártja miniszterelnök-jelöltje lenni.

Elismerte Karácsony, hogy ő hallható a felvételen?

Igen. Facebook-posztjában megköszönte az "ingyenreklámot", azt írta:

Ez a titkos hangfelvétel is csak azt bizonyítja, hogy én nem egóból vagy hataloméhségből, hanem felelősségtudatból csinálom, amit csinálok, és nem áltatom magam azzal, hogy Zugló polgármestereként is teszek eleget a változásért.

Elnézést kért a stílusért, de jelezte, azt hitte, barátai közt van. Azt írta, tudja, ki tette föl, de nem mondja el, mert nem tartja fontosnak, és nincs rá bizonyítéke.

Kinek áll ez érdekében?

Úgy általában minden ellenérdekelt félnek. A kormánymédia lelkesen osztja a "birtokába került" felvételt. De többen az Együttre gyanakodnak. Erre utal:

• Korábban az MSZP-vel való megegyezés miatt élő adásban "dobták ki" Karácsonyt az Együtt részéről.
• Az Index információi szerint az Együtt hétfői elnökségi ülésén rögzíthették a hangfelvételt. 
• Az egyik kommentelő felhívja a figyelmet, hogy a csomó címke közül pont az Együtt-et hagyták ki.

Korábban is láthattuk, hogy egyes ellenzéki pártok a hozzájuk közel álló médiumokon keresztül gyakran a kormánymédiánál is erősebben járatják le egymást (az LMP a Momentumot, a DK az MSZP-t, etc.). A Lendvay utcában meg röhögnek.

 A paksi bővítésről szóló orosz-magyar megállapodás első elemeként 2014 januárjában a két kormány képviselője megegyezett két új erőmű-blokk építéséről. Az aláíráson jelen volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő. Az együttműködés kereteit a Magyar Országgyűlés 2014 februárjában törvénybe foglalta (2014. évi II. törvény). Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy a beruházást versenyeztetés nélkül, orosz közreműködéssel valósítja meg.

A megállapodás pénzügyi hátterét biztosító egyezményt a két ország 2014 márciusában írta alá. Oroszország legfeljebb tízmilliárd eurós hitelt biztosít a tervezett paksi beruházáshoz, a teljes beruházási költség 80 százalékát.

A járulékos beruházásokat is figyelembe véve a projekt várható összes költsége 4500- 5000 milliárd forintra tehető. (Az euró árfolyam nem változott lényegesen 2014-2017 között.) 2026 és 2047 között a megállapodás évente mintegy 300 milliárd forinttal terheli a magyar költségvetést. A teljes hitelkeret lehívása után a devizában kibocsátott magyar államadósság közel egyharmadával fog emelkedni. Az árfolyamkockázat teljes mértékben a magyar felet terheli.

Paks 2 a jelenlegi piaci ár kétszereséért tudna termelni. Versenyképességét a kormány úgy kívánja biztosítani, hogy az építésre felvett hitel kamatterheit (és a járulékos beruházások költségeit) teljes egészében a magyar adófizetőkre hárítja. A választott finanszírozási konstrukció ellenkezik az uniós versenyjoggal.

A nukleáris energia használatát világszerte egyre többen tartják összeegyeztethetetlennek a jövő nemzedékekért viselt felelősségükkel. A fukushimai katasztrófa ismét bebizonyította, hogy az atom-erőművek olyan – kis valószínűséggel bekövetkező, de felbecsülhetetlenül súlyos következményekkel járó – biztonsági és baleseti kockázatokat hordoznak, amelyek egy demokratikus közegben egyre nehezebben kezelhetők. A radioaktív hulladék ártalmatlanítására a mai napig sem sikerült biztonságos megoldást kidolgozni.

Biztonságos energiaellátás és dekarbonizáció atomerőművek nélkül is lehetséges. Az energiahaté-konyság javításában rejlő lehetőségek meghaladják a hazai gazdaság szerény ütemű növekedésének többlet energiaigényét. Az energetikai kutatási és fejlesztési források nagyobb részét világszerte a megújuló szektorban használják fel, ezért az ilyen módon előállított áram ára egyre csökken, miköz-ben az atomenergiáé – a biztonsági igények növekedése és a fűtőanyag drágulása következtében – folyamatosan nő. A paksi beruházásról született döntés gyakorlatilag kizárja, hogy a megújuló szektor hozzájusson a fejlesztéséhez kellő forrásokhoz.

A rosszul kommunikált és szerencsétlenül időzített moszkvai szerződést szövetségeseink a magyar külpolitika elkötelezettségében végbemenő fordulatként értelmezik. Szoros és egyoldalú energetikai kapcsolatunk Oroszországgal eddig geopolitikai kényszerűség volt, további erősítése viszont szuverén döntés, következményeiért a felelősséget a mostani kormánynak kell viselnie.

A Paks 2-ről született döntés törvénysértő és ellenkezik az elfogadott hosszú távú fejlesztési tervekkel. Előkészítése önkényes jogértelmezésen alapul. Következményei alkotmányos jogokat veszélyeztetnek.

Forrás: http://erdekelezvalakit.blog.hu/2014/09/27/paks_2_1_percben