A paksi bővítésről szóló orosz-magyar megállapodás első elemeként 2014 januárjában a két kormány képviselője megegyezett két új erőmű-blokk építéséről. Az aláíráson jelen volt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő. Az együttműködés kereteit a Magyar Országgyűlés 2014 februárjában törvénybe foglalta (2014. évi II. törvény). Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy a beruházást versenyeztetés nélkül, orosz közreműködéssel valósítja meg.

A megállapodás pénzügyi hátterét biztosító egyezményt a két ország 2014 márciusában írta alá. Oroszország legfeljebb tízmilliárd eurós hitelt biztosít a tervezett paksi beruházáshoz, a teljes beruházási költség 80 százalékát.

A járulékos beruházásokat is figyelembe véve a projekt várható összes költsége 4500- 5000 milliárd forintra tehető. (Az euró árfolyam nem változott lényegesen 2014-2017 között.) 2026 és 2047 között a megállapodás évente mintegy 300 milliárd forinttal terheli a magyar költségvetést. A teljes hitelkeret lehívása után a devizában kibocsátott magyar államadósság közel egyharmadával fog emelkedni. Az árfolyamkockázat teljes mértékben a magyar felet terheli.

Paks 2 a jelenlegi piaci ár kétszereséért tudna termelni. Versenyképességét a kormány úgy kívánja biztosítani, hogy az építésre felvett hitel kamatterheit (és a járulékos beruházások költségeit) teljes egészében a magyar adófizetőkre hárítja. A választott finanszírozási konstrukció ellenkezik az uniós versenyjoggal.

A nukleáris energia használatát világszerte egyre többen tartják összeegyeztethetetlennek a jövő nemzedékekért viselt felelősségükkel. A fukushimai katasztrófa ismét bebizonyította, hogy az atom-erőművek olyan – kis valószínűséggel bekövetkező, de felbecsülhetetlenül súlyos következményekkel járó – biztonsági és baleseti kockázatokat hordoznak, amelyek egy demokratikus közegben egyre nehezebben kezelhetők. A radioaktív hulladék ártalmatlanítására a mai napig sem sikerült biztonságos megoldást kidolgozni.

Biztonságos energiaellátás és dekarbonizáció atomerőművek nélkül is lehetséges. Az energiahaté-konyság javításában rejlő lehetőségek meghaladják a hazai gazdaság szerény ütemű növekedésének többlet energiaigényét. Az energetikai kutatási és fejlesztési források nagyobb részét világszerte a megújuló szektorban használják fel, ezért az ilyen módon előállított áram ára egyre csökken, miköz-ben az atomenergiáé – a biztonsági igények növekedése és a fűtőanyag drágulása következtében – folyamatosan nő. A paksi beruházásról született döntés gyakorlatilag kizárja, hogy a megújuló szektor hozzájusson a fejlesztéséhez kellő forrásokhoz.

A rosszul kommunikált és szerencsétlenül időzített moszkvai szerződést szövetségeseink a magyar külpolitika elkötelezettségében végbemenő fordulatként értelmezik. Szoros és egyoldalú energetikai kapcsolatunk Oroszországgal eddig geopolitikai kényszerűség volt, további erősítése viszont szuverén döntés, következményeiért a felelősséget a mostani kormánynak kell viselnie.

A Paks 2-ről született döntés törvénysértő és ellenkezik az elfogadott hosszú távú fejlesztési tervekkel. Előkészítése önkényes jogértelmezésen alapul. Következményei alkotmányos jogokat veszélyeztetnek.

Forrás: http://erdekelezvalakit.blog.hu/2014/09/27/paks_2_1_percben