A Csongrád megye 1-es számú választókerületben induló fideszes jelöltet, a volt válogatott kézilabdás Bartók Csabát a párt és a hozzá közel álló sajtó szereti úgy beállítani, mint egy politikán kívülről érkezett jelöltet, aki a két hónapja még a pártnak sem volt tagja (mondjuk azóta helyi alelnök), ellenben sportmúltjából népszerű, és könnyen teremt kapcsolatot az emberekkel.

Ez utóbbira most ne térjünk ki, legyen elég annyi, hogy ez a kapcsolatteremtés leginkább a vele mindenben egyetértő polgárokra vonatkozik, mindenki mást közösségi oldaláról is töröl és tilt. Ám vessünk egy rövid pillantást politikai „szüzességére”. Mára kevesen emlékeznek, de Bartók Csaba 2006-ban egyszer már indult: akkor az önkormányzati választásokon a Független Városi Szövetség Magyar Egyesület színeiben – tehát a Fidesz ellen is.

A mára már leginkább a vértói ősmagyar emlékhellyel foglalkozó szervezet indulása nem meglepő: akkoriban sokkal több jelölt volt, és a szervezet is aktívabb volt politikailag. Akkor valóban nem volt még politikai múltja, a Délmagyarország akkori cikke meg is említi, hogy „volt válogatott kézilabdást, Bartók Csabát is sokan ismerik”. Bartók akkor a régi felsővárosi házak felújítását szabadidőparkot ígért a Szent György térre (végül egy kisebb játszótér tőle függetlenül épült), és fedett uszodát az Etelka sorra (ami végül cirka 12 évvel később szintén tőle függetlenül meg fog épülni).

A választáson végül a hét jelöltből ötödikként végzett, mindössze hetvenhat szavazatával 2,68%-ot kapott – derül ki a Délmagyarország nemrég digitalizált archívumából (miután a valasztas.hu archív oldalai gyakorlatilag használhatatlanok).

Bár eljátszhatnánk a gondolattal, mi lett volna, ha az összes szavazója a fideszes Gyergyóújfalvi-Lázár Istvánra voksol, ő így sem nyert volna, hiszen az MSZP-SZDSZ színeiben Szentgyörgyi Pál 316 szavazattal előzte meg a második helyen befutó jelöltet.

Számtalanszor elhangzott már az az éles megfogalmazás, miszerint a diákok rettentően lusták és abszolút motiválatlanok a mindennapi tevékenységekhez, amit mellesleg nem is csodálhatnánk az iskolarendszerek diákérdekektől teljesen eltekintő, elnyomó és leterhelő attitűdjével. Nos, ezeket a kritikákat a Teleki-Wattay Művészeti Iskola Társulata remekül cáfolja az elmúlt hónapokban többször is bemutatott Csodakislány című zenés színdarabjával.

A Pomázi Zenés Színpadon számos előadás keretében volt látható a felpezsdítően hatalmas energiával és ambícióval rendelkező fiatal diákok tökéletlen, de egyben zseniális darabjának bemutatói, mely olyan remekül boncolgat több égetően aktuális témát, hogy profi körülmények között létrejövő színművek is megirigyelnék.

Egy leheletnyi alapötletre volt szükség csupán a rendezőtől Simoncsics Zsófiától, hogy a diákok fantáziája felkapja és már el is készült a szövegkönyv az improvizációk alapján. A darab alapkoncepciója egy igen tehetséges kislányon Flórán (Pásztor Tünde) alapul, akinek a nyakába szakad a showbusiness minden csillogása és mocska egy tehetségkutató műsor jóvoltából. A mű erősen és hatásosan feszegeti a gyerekek médiaszereplésének destruktív következményeit, a rohadó családi életet, az akaratát érvényesítő anya és a lázadó testvér szerepét.

Vajon a siker csupán a tehetségen függ, vagy vannak egyéb alapkövetelményei? Egyáltalán érdemes-e ilyen fiatal gyereknek tévéképernyőkön keresztül karriert építeni?

Hihetetlenül érdekes témákat vesz sorra a darab, nem mellesleg mind olyanokat, amelyek a diákok életében bizonyos szinten mindenhol megjelennek. Kezdve ezt a karrieréből kiégett édesanyával Barabás Bíborka szerepében, aki a családja miatt hagyott fel egykoron álomszerű vágyaival, így meglátva a tehetség legapróbb szikráját gyermekében, azonnal saját hibáinak befoltozására és törött pályafutásának megjavítására használja fel a benne rejlő lehetőséget. Vajon mennyire alakul ki egy gyermek saját akarata, ha szülei nyomására absztrakt képet alakít ki céljairól, azt gondolva ez az önös szellemi terméke?

A szélsőséges öncélú anyai karakter mellett megjelenik a gyenge jellemű apa szerep is, akinek jelentősen kellene részt vennie a megfelelő erkölcsi és gyereknevelési szerepvállalásból, viszont helyette az erős érzelmi szálakkal kötődő nagynéni (Terjék Dóra) karaktere ugrik be, aki az ideális normák szerinti anyamodellt próbálja felállítani, Flóra érdekei számontartása, támogatása és vélemény-meghallgatása által.

Fotó: Báthory Boglárka

Természetesen a tökéletes családi idillbe beletartozik egy kirekesztett rebellis testvér is, aki sosem kapott kellő figyelmet a más értékrendet képviselő nézetei miatt. Pásztor Csilla által játszott nővér szerep tökéletesen jelenítette meg a szerető, de egyben szeretethiányos, érzelmileg zavarodott, frusztrált fiatal lány karakterét, aki kacérkodik a társadalmilag kirekesztett utcazenésszel való romantikus emocionális kapcsolattal, a nagybetűs élet adta új lehetőségekkel, majd ezeknek az elképzeléseknek sikertelenségével.Talán a karrierista siker és a mértéktelen tehetséggondozás prioritásokat élvez az iskolában teljesíteni szükséges kötelességeink felett?

Mennyire jó egy gyereknek, ha megtervezetett napirend szerint még a pihenőidejét is szigorúan beosztott korlátok között adagolva kapja?

Vajon a média mennyire próbálja restrikció alatt tartani a potenciális tartalmat etető lehetőségeket és hogyan próbálja meg kifosztani a helyzet adta családi diszharmónia állapotát?

Rengeteg hasonló kérdéskörrel foglalkozó témákat elemez az alapvetően fantasztikus humorral színesített darab, ami nem csak megnevetteti a nézőt, hanem szatirikus, néhol ironikus stílusával elbűvölő alkotást kreál. Németh Kristóf által játszott Giorgio parodisztikus szerepe és laza hanyagsággal előadott, de rettentően humoros jelleme, valamint Börcsök Barnabás szereplése is egyenesen magasra emelték a lécet a karakterábrázolás szintjén.

Szemely szerint engem rengeteg ponton elvarázsolt a darab, mind mondanivalójának közlési módszerén, mind a megvalósítás különlegességében, hiszen szövegkönyvezésben és zenei alapon is a résztvevő diákok alapján született meg. A zenét többek közt Ország Eszter és Dió Dávid szerezte, akik mint diákok már most kiváló szakembernek tekinthetők, ahogy a Társulatban mindenki más. A darabban elhangzott dalok szövegei, amiben a társadalmi kirekesztés, megfelelési kényszer és számos hasonló gondolatokkal játszó elemek jelennek meg, egyaránt mind egyedi és saját szerzésű művek.

Elismerésre méltó ezeknek a diákoknak a rengeteg belefektetett munkája és erőfeszítése, akik szabadidejük mellett alkottak, reményt adva minden kételkedőnek és hitetlennek, akik a fiatalság produktivitásán csámcsognak, egy cirka két és fél órás színdarab keretein belül, melynek az előkészülete már egy évvel ezelőtt megkezdődött.

Koszta Amina

Minden háztartásnak jár és még Erzsébet utalvány is lesz a választások előtt.

Téli rezsicsökkentésről döntött a kormány: minden család 12 ezer forintot jóváírhat a gázszámlájából - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.

A kormányfő közölte, a kedvezményt megkapják a távfűtést használók is. Ennek részleteit Kósa Lajos miniszter tárgyalja meg az önkormányzatokkal - tette hozzá.

Elmondta, akik hagyományos módon fűtenek, szenet vagy fát használnak, az ő esetükben megnövelik az erre a célra szolgáló szociális pénzügyi keretet egymilliárd forinttal.

Orbán Viktor az intézkedéseket azzal indokolta, az elmúlt hetekben rendkívüli hideg volt Magyarországon, megnőtt a családok gázfogyasztása és megnőtt a rezsiszámla.

Emellett újból kiküldenek tízezer forintot Erzsébet-utalványban a nyugdíjasoknak. Az Idősügyi Tanács kereste meg a kormányt állítólag, ami a jó gazdasági mutatók miatt kérte a kormányt, hogy újból adjanak pénzt a nyugdíjasoknak.

mti.hu nyomán

Van a belpolitikában, a kampányokban egy olyan ki nem mondott vonal, miszerint az aktuális kormánypárt akkor is elutasítja az ellenzék javaslatát, ha az egyébként egy tök jó ötlet. Ezt az okosabbak megjegyzik, majd esetleg saját ötletként bedobják, és így mindenki csendben marad. De van egy olyan ország, ahol az aktuális kormánypártnak annyira elment az esze, hogy képtelen értelmesen reagálni a civilek és az ellenzék javaslatára, erre most bemutatunk egy friss példát.

Vasárnap az LMP egy sajtótájékoztatón közölte, hogy a párt felszámolná a lakhatási válságot, hogy senki se maradjon lakás nélkül. A többi között szociális lakásügynökséget hoznának létre, földgáz- és tűzifa-támogatási programot indítanának és bérlakásokat építenének a rászorulóknak. Erről Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje beszélt, aki egyebek közt elmondta, hogy az LMP, amely alapjoggá tenné a lakhatást, tovább segítené a devizahiteleseket, 5 százalékra mérsékelné a lakásfelújítás áfáját, a Paks II.-re szánt pénzből pedig családonként 1 millió forinttal járulnának hozzá napelemek elhelyezéséhez.

Vágó Gábor, az LMP képviselőjelöltje arról számolt be: a szociális lakásügynökség létrehozásával az országban üresen álló mintegy 150 ezer lakás kiadását szorgalmaznák, állami garanciavállalás mellett. Emellett a hajléktalanokat is segítenék abban, hogy ne kelljen az utcán élniük. Közölte azt is: úgy változtatnának a jogszabályokon, hogy az albérlőknek is legyenek jogai, de a főbérlő se legyen kiszolgáltatva. Ezt úgy fogalmazta meg: az államnak főbérlőként kellene fellépnie a piacon.

Erre jött a Fidesz válasza, amely nem az volt, hogy legalább felsorolták volna, hogy pontosan mit is tettek a témában, és így miért nem jó vagy éppen jó, amit az LMP javasol, hanem jött megint az agyrém. Ennyire voltak képesek: szerintük az LMP azért gyűjtené össze az üres lakásokat, hogy betelepítse oda a migránsokat. Arra készülnek, hogy elvegyék a tulajdonosoktól a lakásokat és jogszabályi kényszerrel másokat telepítsenek be oda.

Ennyi, semmi magyarázkodás, néhány sor agyrém és már szerintük ezzel el is intézték ezt az egyébként fontos kérdést. Vajon teheti meg a Fidesz, hogy ennyire lenézik a vitapartnereket és ezt az egész országot?

Orbán Viktortól Gyurcsány Ferencig, Bayer Zsolttól Puzsér Róbertig, Mráz Ágostontól Török Gáborig sokan sokféleképpen látták és értelmezték a hódmezővásárhelyi polgármester-választás eredményét. Rendszerváltásról, új szelekről és az összefogás erejéről szólnak az elemzések az egyik oldalon, a kormányfő töretlen népszerűségéről, kérészlelkű feltámadásról és egy bagatell időközi voksolásról a másikon. Vélemények pro, kontra és morkontra, melyekben egy közös mégis akad: minden rezümé országos dimenzióba helyezi a múlt vasárnapi eseményeket.

Itt és most arra teszek kísérletet, hogy az országos konzekvenciákat, ha nem is megkerülve, de némileg háttérbe szorítva, felvázoljam, mi vár Hódmezővásárhelyre, a helyiekre az elkövetkező szűk másfél évben.

Út a megbékéléshez

Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, semmi jóra nem számítok, egy gondolatkísérlet erejéig mégis érdemes elmerengni azon, mi lenne, ha a durmancos kormánypárti városatyák félretennék a választás éjszakáján mutatott sértettségüket és morcos gyerekek helyett felelős politikusokként viselkednének. Ha új kihívásként – urambocsá! – lehetőségként tekintenének az előttük álló másfél évre. Lehetőségként, hisz az új helyzet nem csak a város, de a helyi Fidesz előtt is új távlatokat nyithat meg. Hegedűs Zoltán és párttársai egyszer és mindenkorra lemoshatnák magukról azt a megalázó bélyeget, mely szerint szimpla marionett bábok Lázár János kezében. Véget vethetnek azoknak a piszkos megalkuvással és félelemmel terhelt éveknek, melyben a miniszter vélt vagy valóban fenyegető bosszúja miatt eddig éltek. Bebizonyíthatnák, hogy tevékeny szolgái és nem autoriter urai Vásárhelynek. Ha és amennyiben tényleg azok!

Persze az ál-háborúskodással eltöltött sok hosszú év után ma még nehéz elhinniük, hogy nem csak gyűlölködéssel, félelemkeltéssel és egy erős pártember ígéreteivel lehet szavazatokat szerezni, de higgyék el, így van. A választók látják és értékelik a tenni akarást, az építő gondolatokat és a kompromisszumkészséget.

Természetesen a megbékéléshez, a politikai kiegyezéshez a másik fél akarata és jóindulata is kell. Hidegvért és józanságot követel a pillanat Márki-Zay Pétertől is. Nem boríthatja rá az asztalt a képviselő-testület – valamennyi hibájuk ellenére – ma is köztiszteletben álló, veterán politikusaira, ahogy nem tehet felelőssé egyetlen pártot minden, a múltban elmulasztott lehetőségért. Még akkor sem, ha a választói közül, sokan most tisztogatást és elégtételt remélnek az elmúlt két és fél évtizedben elszenvedett sérelmeikért.

Indulatok nélkül, levetkőzve az elmúlt két évtized arcpirító arroganciáját és régi reflexeit, megfontolt, konszenzus kereső politikával békét hozhat a közgyűlés a hódmezővásárhelyi közéletbe, egyúttal helyreállíthatja a közbizalmat a városvezetés iránt.

Nyugalom és kiszámíthatóság, ez az, ami lökést adhat a városnak, a helyi gazdaságnak, Hódmezővásárhelyre hozhatja a vállalkozásokat és itthon tarthatja a fiatalokat, nem a pártközpontból ész nélkül leosztott adómilliárdok.

Kamikaze-puccs

Békejobb-nyilatkozatok már vannak, a Fidesz képviselői szerdán már előzékenyebbnek és barátságosabbnak mutatkoztak, ám egyelőre érdemes mindezt kétkedéssel és fenntartásokkal fogadni, a politikai szükségszerűség diktálta szimpla gesztusként felfogni. Főleg azok után, hogy alig két hete még egy mindenre elszánt gonosztevőnek és a világ bolondjának állítottak be a most megválasztott polgármestert. (Utóbbi még akkor is otromba megjegyzés volt, ha tudjuk, hogy a kampányban lazábbak a szabályok, mint a napi politikában.)

Jól látszik régen látott zavart hozott Márki-Zay győzelme a Fideszben, sziklát dobott a független jelölt a nyolc éve olajozottan működő kampánygépezetbe, nagy kérdés azonban, mi lesz, ha a habonyi propagandahadban rendezni tudják a sorokat. Ma holnap még vidám hangulatjelentésekkel dolgoznak, ráadásul a Soros-magnón is letekerik a hangerőt, de mit reméljünk, ha helyre állt a rend és újra megizmosodik a csapat? Mi garantálja, hogy nem térnek vissza a lövészárkokba?

A kérdés adja magát, hisz
            egy: nyilvánvaló, hogy az épülő-szépülő országról szóló termelési riportokra hosszú távon nem alapozhatnak. A bevándorlásról lényegében bármit mondhatnak a médiakaranténba zárt vidék lakóinak, a balkáni betegellátás, a kivándorló tízezrek, a fűtetlen házak és kopogó szemek azonban itt és most maga a napi rögvalóság. Ezen a színpadon nincs helye a szemfényvesztőknek.
            kettő: köztudott, hogy a Fidesz háborúzni szeret, a harctéren érzi otthon magát, márpedig ha nyerni akar áprilisban, vissza kell vinnie a magyar közbeszédet a fantomfrontokra.

Ha így lesz – és a vásárhelyi Fidesz-tagokban is győz a lojalitás, a pártfegyelem – könnyen darabjaira hullhat a kényszerbéke. Márki-Zay Péter ráadásul remek célpont a propaganda számára: emblematikus figura, igazi „nagy hal” lett az ellenzéki oldalon, ráadásul egy óriáskoalíció áll mögötte, Simicska, Gyurcsány, Soros és Vona szövetségesének is be lehet állítani, ha azt kívánja épp az aktuális politikai érdek.

Mráz Ágostonnak, a kormányagy éceszgéberének, a Nézőpont Intézet vezetőjének gyorselemzése valamint a „Tetényi Éva-párhuzam” már a választás másnapján előrevetítette, mi lesz a forgatókönyv, ha a Fidesz ismét fegyvert ránt Márki-Zay Péterre. Az esztergomi „palotaforradalom” mintájára a kormánypárti politikusok jó eséllyel itt is a bojkottal próbálkoznak majd. A testületi többségüket kihasználva megbénítják a közgyűlés munkáját, ellehetetlenítve ezzel a polgármestert.

Csakhogy, az Esztergom-Hódmezővásárhely analógia több szempontból is sántít: egyrészt Márki-Zay Péter a kampány során többször is bizonyította, lejtős pályán, tomboló szembeszélben is remekül állja a sarat, másrészt egy puccsból könnyen kamikaze akció lehet, ami bejött a Dunakanyarban, az nem biztos, hogy máshol is működhet. (Megkérdőjelezhetetlen bizonyítékát adta ennek Szeged 2014-ben, ahol választók, a Botka Lászlóval együttműködni képtelen fideszeseken verték el port, nem a polgármesteren.

Egész pályás letámadás

Végezetül, érdemes számba venni egy harmadik szcenáriót is: Márki-Zay Péter a kampány során ígéretet tett arra, hogy egy komoly számvizsgálatot tart a városházán, kezdve az Orbán Viktor vejéhez és Lázár Jánoshoz köthető Elios-üzlettel. Ha vannak csontvázak az iratszekrényekben a kampányfinishez hasonló offenzívára, egészpályás letámadásra számíthat a polgármester. Itt ugyanis már nagyobb a tét egy kényelmes miniszteri bársonyszéknél. Ha robban az ügy (vagy egy másik panamagyanús eset), megállíthatatlan lavinát indíthat el, mely maga alá temeti a minisztert, az elnökét és végül az egész NER-t.

Jól látszik, hogy a kormány az elmúlt két és fél három évben a bevándorlás rémképével és más nemzetrontó démonokkal igyekezett elvenni a korrupciós ügyek élét, ám egyrészt a kötvénybulival a két téma összeért, a párt hitele megkérdőjeleződött a kérdésben, másrészt épp Márki-Zay példája rámutatott arra, hogy az emberek egyre kevésbé fogékonyak a témára, főleg akkor, ha az oktatás, az egészségügy vagy a szociális szektor szép lassan atomjaira rohad szét.

Ebben a helyzetben a kormánynak ösztönös és elemi érdeke, hogy ne adjon muníciót az ellenzéknek elfojtsanak minden ilyen hangot, legyen az bárkié, például a hódmezővásárhelyi polgármesteré.

Élcelődhetnék azon a Délmagyar Márki-Zayról írt jegyzete alapján, hogy a demokrácia halála pont az abban tapasztalható demagógia, de persze fejhez szorított fegyver mellett tett nyilatkozatokon kár viccelődni. Ugyanakkor kis guglizás után megvan, hogy Márki-Zay Péter sosem mondta, hogy Vásárhelyen diktatúra van. Amint a HVG.hu idézi, még jelöltként beszélt arról, „nem tudja, ez diktatúra-e, de nem demokrácia”.

És pont ez a lényeg. Személy szerint óva szoktam mindenkit inteni attól, hogy diktatúrát kiáltson, hiszen ott még nem tartunk, ám demokráciának sem igazán mondható nagyon sok szempontból de facto a hazánkban tapasztalható államforma, legalábbis jól működő jogállamnak semmiképp, noha természetesen de jure az. Mi akkor valójában? Nos, kissé árnyaltabb a kép. (Amúgy sem szeretem, ha valaki kétállapotúnak látja a világot.)

Magyarországon tehát a jogállam testét hentesbárddal szabdalják, és vérzik is rendesen. Ennek eszközei, hogy pártembereket neveznek ki olyan politikailag fontos intézmények élére, mint a Legfőbb Ügyészség, az Alkotmánybíróság, a Médiahatóság vagy az Állami Számvevőszék. Ennek eszköze egy igazságtalanul a győztes felé húzó választási rendszer szépen gerrymanderingelt körzetekkel. És ennek eszköze a technikailag szabad, de torz médiapiac is.

Itt is óva intenék mindenkit attól, hogy a sajtószabadság hiányáról beszéljen, hiszen nevetségessé válik, és elkomolytalanít valós problémákat. (Főleg, ha valaki egy tüntetésen beszél a demokrácia hiányáról, majd a Népszavában megjelent olvasói levelében magyarázza, hogy nincs sajtószabadság.) Magyarországon sajtószabadság van, médiapluralizmus és médiaegyensúly nincs. Például a bedarált helyi lapok miatt, azért, mert az ingyenes digitális földi adásból már az Euronews-t is kivették, és az RTL néhány híradóján kívül csak propagandát foghat, akinek nincs pénze előfizetni televíziós csomagokra, továbbá mert a közmédia pártpropagandát tol, az állami hirdetések indokolatlanul nagyot kihasítva a reklámtortából politikai alapú finanszírozásként működnek, és mert egy lapot gazdasági eszközökkel be lehet zárni gázszerelés okán.

Így tehát Magyarországon a média elképesztő aránytalan módon az egyik irányba lejt, mondhatjuk, hogy az egyik fél iszonyatosan nehezített pályán mozog, ugyanakkor diktatúra, és sajtószabadság hiánya az lenne, ha el sem indulhatna.

Ezért van, hogy ennyire kell örülni annak, ha egy ellenzéki független jelölt nyer, és nem az adott hely minden hájjal megkent karrierpolitikus-kiskirályának samesza. De ezért van az, hogy megfelelő akarattal, koordinált indulással, és elegendő hittel lehet győzni.

Nyilván nem túl nagy jelentősségű az egyetem teljes költségvetését nézve, de vicces elolvasni azt a kiírást, milyen fontos szempontokat is mérlegelnek, amikor is a kampusz értékes közpénzét költik. Az Átlátszó Oktatás szúrta ki, hogy Prof. Dr. Nagy Katalin, nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettesnek vettek új telefont, a kiírásban az szerepelt, hogy csakis kártyafüggetlen és arany színű iPhone 6s-t fogadnak el. A színt a közbeszerzési kiírásban külön kiemelték:

Kérjük, hogy csak a kiírásban meghatározott arany színű készülékre szíveskedjen ajánlatot tenni, mert ettől eltérő színű termékre benyújtott ajánlatot nem fogadunk el!

Az egyetem szerint a leendő felhasználó választotta ezt a színt, és ettől nem drágább a telefon, bár a portál hozzáteszi, elképzelhető, hogy lett volna olcsóbb, de színben nem megfelelő ajánlat. Meg azt is, hogy az iPhone a piac leginkább túlárazott modelje, de ez csak afféle irigységgel kevert androidos ármány.

Az arany iPhone-t végül az Astrum 2000 Kft. szállította le 158 900 Ft + ÁFA áron.

Többet nem ér majd az ezer forintos, de szebb és biztonságosabb lesz.

Március elsejétől, csütörtöktől bevezetik az új ezer forintos bankjegyet - mondta Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón. A jegybank alelnöke kiemelte: a megújított 1000 forintos címletek március elsejétől fokozatosan jelennek meg a készpénzforgalomban, elterjedésük néhány hónapon belül várható. A most forgalomban levő régi 1000 forintos bankjegyekkel október 31-ig lehet fizetni, ezt követően az MNB bevonja azokat, így idén november 1-től már csak az új 1000 forintos bankjegyek használhatók.

Jelezte: a bevonási határidőig be nem váltott, régi ezresek sem veszítik el az értéküket, a régi bankjegyek a bevonási határnapot követően minden bank- és postafiókban három évig, az MNB lakossági pénztárában pedig húsz évig, 2038. október 31-ig díjmentesen átválthatók azonos címletű törvényes fizetőeszközre.

Pataki Tibor, az MNB készpénz-logisztikai igazgatóságának vezetője elmondta: a 2014 végén megkezdett bankjegycserével egyebek mellett erősítik a címletek hamisítás elleni védelmét, és technikailag is megújulnak a bankjegyek. Jelezte: 2019 első negyedévében az új 500-as címletek bevezetésével fejezi be az MNB az új bankjegysorozat kibocsátását.

Hozzátette, az új ezreseket korszerű, új biztonsági elemekkel, hologramokkal, rejtett helyeken lévő vízjelekkel látták el. Rámutatott, a forgalomban lévő bankjegyek 75 százalékát már az újak teszik ki.

Pataki Tibor az MTI kérdésére elmondta: a bankjegyek hamísítása elleni küzdelmében jól áll Magyarország, tavaly mindössze 700 hamisított forintbankjegyet találtak az országban. Közölte azt is, hogy a teljes bankjegycsere költsége 4-5 milliárd forintot ér el.

A forint bankjegyek változásáról az MNB honlapjának bankjegy és érme oldalán további információk érhetők el (https://www.mnb.hu/bankjegy-es-erme).

Fotó és szöveg: MTI

Ki lehet tiltani az Euro 6-osnál régebbi, korszerűtlenebb dízelmotorral működő járműveket a szennyezett levegőjű városokból Németországban a szövetségi közigazgatási bíróság kedden kihirdetett döntése alapján.
A lipcsei testület szerint az önkormányzatok a hatályos jogszabályok alapján megtilthatják a dízelüzemű járművek használatát azzal a céllal, hogy a település levegőjének minősége megfeleljen az európai uniós előírásoknak, de ügyelniük kell az arányosság elvének betartására, és csak végső megoldásként rendelhetik el a tiltás

A döntés több millió tulajdonost érinthet Németországban, járműveik értéke a használat korlátozásának lehetősége miatt csökkenhet, és ebbe Andreas Korbmacher tanácsvezető bíró szavai szerint bele kell törődniük, kártérítést nem követelhetnek. A motor átalakítása a gyártókat terhelheti meg milliárd eurós nagyságrendű költségekkel.

A bíróság két város, Stuttgart és Düsseldorf ügyében döntött, de az ítélet irányadó a többi 17 nagyvárosnak is, ahol a főleg a dízelmotorok üzemelése révén keletkező nitrogén-oxid-szennyezés meghaladja a levegőminőségi előírásokban rögzített határértéket.

A bíróság arra kötelezte az önkormányzatokat, hogy vegyék fel a dízelüzemű járművek kitiltásának lehetőségét a levegőminőség javítását célzó intézkedési tervükbe.

Stuttgart esetében kikötötték, hogy első lépésként a régebbi – például az Euro-4 környezetvédelmi besorolású – motorral működő járművek kitiltását kell mérlegelni, és az Euro-5 besorolású motorral szerelt járművek használatát legkorábban 2019. szeptember 1-jétől korlátozhatják. Azt is meghagyták, hogy bizonyos foglalkozási csoportokra és az érintett területek lakosságára kivételeket kell meg megállapítani.

Németországban nagyjából 15 millió dízelautót tartanak forgalomban, többségük hazai gyártmány. Az esetleges tiltások nem érintenék a nagyjából hatmillió Euro-6 besorolású járművet, így mintegy kilencmillió autó használatát lehet korlátozni. Azonban több millió dízelüzemű kisbusz, autóbusz, teherautó és kamion is közlekedik a német utakon.

 Forrás: MTI

Miután elsőfokon pert vesztett a Szegedi Tudományegyetemmel szemben  2007 óta EHÖK-elnök Török Márk, továbbvitte másodfokra, de itt is a kampusznak adott igazat a bíróság - írja a Magyar Nemzet. A per tárgya, hogy hogyan kell értelmezni az Emberi Erőforrások Minisztériumának azon rendeletét, amely tiltja az négy évnél hosszabb HÖK-elnöki tisztség betöltését. Azaz hogy Török eddigi évei is számítanak-e, azaz azonnal le kell mondani, vagy a tavalyi hatálybalépéstől kezdve, azaz van még egy éve.

A történetben annyi a csavar, hogy az egyetem külön semmisítette meg a 2015-ös, 2016-os, és 2017-es elnökké választását. Ez elsőre most jogerősen kimondták, hogy már nem volt jogszerű, hisz bőven túllépte az négyéves maximumot, de az aktuális kinevezését ez nem érinti, hiszen az ügyeket nem vonták össze. Török Márk a lapnak azt mondta, a döntést nemcsak a Kúrián és az Alkotmánybíróságon fogja megtámadni, de a strasbourgi bíróságon is, ugyanis elmondása szerint

„A fiúknál vannak ilyen küzdőszellemi kromoszómák, amik a hátsó agyat bizsergetik.”