Két kedves videóval szeretnénk mi is felhívni a figyelmet a közelgő hidegben a helyes és szakszerű tüzelésre, fűtésre. Ezzel is segíthetjük, hogy ne legyen olyan rossz a levegő minősége városunkban!

270 ezer forintos fizetésért mennének el dolgozni a mostani gimnazisták és egyetemisták. A Z-generáció munkaerőpiaci igényeiről, fizetési elvárásairól a Median készített felmérést, amiből az is kiderül, hogy 420 ezer forintos fizetés a kifejezetten jó fizetés. Mármint a fiatalok szerint.

A közvéleménykutatót a British Telecommunications azért bízta meg a felméréssel (amit az index.hu közölt), mert a 80-as és 90-es években született generációról (Y-generáció) sok információval rendelkezik azonban a mostani középiskolásokról, egyetemistákról szintes semmit.

A felmérésből kiderült, hogy melyik a három legfőbb mutató, ami fontos a Z-generációnak és ami alapján választ magának munkahelyet. Nem meglepő módon fontos a pénz, a megkérdezett több mint 9000 fiatal negyedének a fizetés és juttatások mértéke a legfontosabb szempont. A második legfontosabb szempont a stabilitás, a biztos munkahely lett, a harmadik pedig az, hogy jó is legyen a munkahelyen a hangulat. A társadalmi felelősségvállalás viszont csak a fiatalok 1 százalékának fontos szempont az elhelyezkedésnél. 

Az átlag szerint 269 ezer forint egy jó kezdőfizetés, 420 ezer forint pedig már kifejezetten jó fizetésnek számít. Ez az átlag azonban érdekes hátteret rejt magában. Míg a fiúk 470 ezer forint körül lőtték be az álomfizetést, a lányok 370 ezer forint alatt is beérnék. Szintén nagy eltérés van a 14-19 és a 20-25 éves korosztály elvárásai között. 

Lesújtó a kép Magyarország jövője szempontjából a fiatalok külföldi munkavállalási kedvének alakulása. Nagy részük ugyanis külföldön is szerencsét próbálna, a megkérdezettek 37 százaléka valószínűleg, 9 százaléka pedig biztosan ki fog menni külföldre. A Z-generációsok 64 százaléka azt gondolja, hogy tíz év múlva könnyen talál majd munkát külföldön a végzettségével, 83 százalékuk szerint pedig 10 év múlva több magyar megy majd külföldre, mint most. A legtöbben Amerikába, Nagy-Britanniába vagy Németországba mennének nagyobb nemzetközi cégekhez.

A megkérdezettek közel negyede üzleti tudományokat akar tanulni vagy tanul már most is, 22 százalék informatikus, 21 százalék pedig valamilyen mérnök lesz. Pársorral fentebb írtuk, hogy aggasztó a jövőt illetően, hogy a megkérdezettek mindössze 6 százaléka akar orvos lenni. Ha ők elmennek az országból (márpedig ennek nagy esélye látszik), akkor a magyar egészségügy még rosszabb helyzetbe fog kerülni.

forrás: index.hu

Általában jobb nem Bayer Zsoltnak lenni, mint igen. Az esetek többségében jobb. De most kivételesen szívesebben lennék Bayer Zsolt, mert akkor a csuklóból rendelkezésemre álló szofisztikált lingvisztikai megoldásokkal sokkal autentikusabban ki tudnám fejezni azt amit a helyilap-piac gőzerővel zajló bedarálása során bekövetkező mai napi fejlemények kapcsán érzek. Elért minket is. Dühös vagyok, és szomorú. Tudtam, hogy ez lesz, tudtuk, igazából már tavaly október 8-a óta, sőt, az Origó bedarálása óta tudjuk. Mégis dühöm szétfeszít most, hogy kiderült.

 Elesett az utolsó helyi lap is. 

Övék, ráadásul nem is akárhogy. Nem csak a pletykáknak megfelelően a régóta hűen szolgáló helyi (zsargonnal hiperlokális) lap, a SzegedMa menedzsmentjéből került ki a főszerki, hanem egyenesen olyan ember Bonifert Gábor személyében, aki nem csak hogy pártkötődésű, nem csak hogy a helyi pártlap kiadóigazgatója volt évekig, de a Csongrád Megyei Önkormányzat elnöki kabinetvezetője volt, tehát magához az államapparátushoz is kötődik. Helyettese a vállaltan kormánylap helyi tudósítója. Minden egyben van.

Ezt a cikket ("a média, a kommunikáció, a PR és a marketing területén az elmúlt két évtizedben felmutatott sikereit értékelve") pedig tényleg nem tudnám a bayeri ízes szófordulatok nélkül kommentálni. Vége, ennyi volt, az utolsó független, minőségi, valóban újságírókat, és nem PR-munkásokat foglalkoztató lap is az övék. Propaganda mindenütt orrvérzésig. 

 Most kiabálni szeretnék és káromkodni.  

De nem teszem, megteszi majd az, aki a Délmagyarban, pontosan az annak helyén létrejövő, azonos néven futó propagandalapban lesz. Jön a migránsozás, jön Soros György oldalakon át. Mennek a fontos helyi ügyek, amiket eddig az emberek el tudtak mondani a lapnak (is), hogy ha más nem, legalább a nyilvánosság igazságot szolgáltasson nekik. És megy a józan ész is, amely lassan, ha nem is kerül Magyarországon illegalitásba, de közös megegyezéssel távozik, miután a kiadóját felvásárolta egy befektető cég a korszerű portfólió-fejlesztés és -modernizálás céljából.

Megszerezte a szükséges negyven képviselői aláírást az LMP az általa kezdeményezett vitanaphoz, amelyet a devizahitelesek ügyéről tartanának – jelentette be Hadházy Ákos társelnök szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján. A kérdés szerintünk csak az, hogy az ügyben képmutatóan viselkedő fideszes és kdnp-s képviselők részt vesznek-e vagy csak azt fogják hajtogatni, hogy ők már mindent megoldottak?

Hadházy szerint a kezdeményezésüket a Jobbik és független képviselők támogatták, míg a szocialisták, ahogy azt korábban bejelentették, nem adták aláírásukat ahhoz. Továbbra is szükségesnek tartotta a kérdés parlamenti megvitatását, kifogásolva, hogy Matolcsy György jegybankelnök nemrég “állítólagos” devizahitel-károsultakról beszélt, vagyis Hadházy Ákos szerint még a vezetők sem érzékelik a probléma súlyát. LMP-és és szocialista képviselők augusztusban egyszer már kezdeményeztek egy vitanapot a kilakoltatások megfékezéséért egy rendkívüli ülés keretében, ám az ülés a kormánypártiak távolmaradása miatt határozatképtelen volt, így annak napirendjét sem fogadták el.

Mi úgy gondoljuk, hogy helyes a kezdeményezés, butaság, hogy a szocialisták nem akarnak foglalkozni ezzel az üggyel, de sajnos nagy az esélye, hogy a Fidesz el sem megy erre az ülésre sem és álságosan fog magyarázkodni.

mti.hu nyomán, kép: jokortv.hu

Ökölszabályként kezelik, hogy az online vásárlás segít megóvni a környezetet, hiszen a jól szervezett házhoz szállítással temérdek károsanyag-kibocsátás takarítható meg. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű - ahogyan az a HVG Fenntartható fejlődés című különszámából valamint a greenfo.hu portál összefoglalójából is kiderül.

A kiszemelt termék honlapján részletekbe menően ott vannak a műszaki és esztétikai tulajdonságok. A hasonló árucikkeket összehasonlító, a megbízhatóságukat elemző oldalak százai között lehet válogatni, de léteznek fórumok és blogok is, amik segítik a vásárlást, ahol ki lehet választani a szállítási költséggel számított legolcsóbb verziót. Ha mindezzel végeztünk, akkor elég egy kattintás, és a hitelkártya segítségével már meg is ejtettük a vásárlást, lehet várni a futárt a csomaggal.

Az egész folyamat minimálisan terheli a környezetet, hiszen legfeljebb az átlagos esetben egy-két óránál nem hosszabb géphasználat, na meg a villany, a fűtés vagy légkondicionálás energiaigényét kell kielégíteni. A kiválasztott futárcég összegyűjti a megrendeléseket, és szoftver által optimalizált útvonalon kiszállítja azokat, egy-egy csomagra kiszámítva minimális környezetterheléssel. A termék a legtöbb esetben közvetlenül a raktárból érkezik, azaz lerövidül az útja, amivel szintén energiát és  károsanyag-kibocsátást lehet spórolni.

Távoznak az Andy Vajna által fölvásárolt Lapcom kiadó lapjainak vezetői - olvasható a Kreatív Online-on. A Délmagyarország eddigi főszerkesztője, kiadóvezetője, Kóti Zoltán és főszerkesztő-helyettese, Szögi Andrea is távoznak. Főszerkesztőnek, valamint kiadóvezetőnek Bonifert Gábort, helyettesének Gidró Krisztát nevezték ki. 

Bonifert korábban a kormányközeli SzegedMa.hu kiadóigazgatója volt, és később ugyanő a Csongrád Megyei Önkormányzati Hivatal elnöki kabinetvezetője is lett. Gidró a (nyilvánvalóan G-nap előtti) Lánchíd Rádió szegedi stúdióvezetője, majd a vállaltan kormánylap Magyar Idők belpolitikai szerkesztője és megyei tudósítója. 

Miután megtörtént a lap felvásárlása, sokan pletykálták, hogy a SzegedMától fog érkezni főszerkesztő, így - ha nem is a lap vezetője érkezett - de ezek a szóbeszédek ebben a formában beigazolódtak. Mint ismert: a lap szerkesztősége eddig (legalábbis tegnap) még a helyén volt, bár információink szerint egy ember már fölmondott, és sokan fontolgatják régóta ezt az opciót, hiszen tudni lehetett, hogy csak hetek vannak hátra a lapnak a bedarálásig. A népszerű tárcaíró, Darvasi László is otthagyta a két Lapcom-lapot, és a 24.hu-n folytatja.

(Hírösszefoglalónk)

 A dicshimnuszok háttérzajából elég aggasztó hangokat is lehet hallani.

Az elmúlt hónapokban egymást érték a magyar vasúti személyszállítással kapcsolatos aggasztó hírek. Szinte nem múlt el hét anélkül, hogy valamilyen szolgáltatás megszüntetésével, leépítésével kapcsolatos fejlemény ne derült volna ki, és nem látszik, hogy a folyamatnak vége lenne. Mindezek érthetetlen ellentmondásban állnak azzal, hogy a kormány a most futó fejlesztésekkel együtt a következő években 1500 milliárd forintnyi forrást kíván a vasúti közlekedésre fordítani – írja honlapján a Levegő Munkacsoport, ahol összeszedték a legfontosabb mérföldkövet a MÁV-START leépüléséből, íme:

• 2015 végén jelentősen ritkítottáka legforgalmasabb fővonalak gyorsvonatait. 
• Fel akarják számolniaz ország főtengelyein az egységes, óránkénti InterCity-közlekedést. 
• Hajmeresztő ötletek láttak napvilágota Bécs–Budapest vonatok belföldi forgalomból történő kizárásával, valamint a Prága–Pozsony–Budapest vonatok menetidejének közel 1 órával történő megnövelésével kapcsolatban; csupán a szomszéd vasutak ellenállása tudta a terveket – egyelőre – megbuktatni.
• Jelentős leépítéseket tervezneka Székelyföldre közlekedő vonatokon is, holott ezek autópálya hiányában különösen fontos eljutási lehetőségek a határon túli magyarok számára.
• Év végével megszüntetik a Budapest–Berlin éjszakai vonatot és számos tengerparti eljutási lehetőséget. A tervekben eredetileg még a nagy sikerű Split–Budapest éjszakai vonat leállítása is szerepelt, melynek forgalma az elmúlt években jelentősen nőtt.
• Miközben az EU-ban az összes komoly vasúttársaság korszerű, vonzó étkezőkocsikat üzemeltet, a belföldi étkezőkocsik 2012-es leállítását követően a MÁV-START 2017 végén már a nemzetközi vonatokon is megszüntetiezt a szolgáltatást, jelentősen csökkentve ezzel a színvonalat.
• A széles körben használt törzsutas-kedvezményt, a START Klub kártyát szintén leépítia MÁV-START, holott ezzel a lehetőséggel tízezernyi rendszeres utast szerzett magának a vasút az elmúlt évtizedben.
• Indoklás nélkül megszüntettéka Budapest belvárosában lévő menetjegy-irodát, holott ez számos utasnak biztosított a pályaudvarokhoz képest kényelmesebb, gyorsabb jegyvásárlási lehetőséget.

Fentieket tetézi, hogy a vasúttársaság e lépésekről rendre utolsó pillanatban kiadott, zavaros közleményekben tájékoztatja az utazókat, nem hagyva szinte semmi időt sem a felkészülésre.

„A kormánynak tisztáznia kellene, hogy mit is akar valójában. Felmerül a kérdés, hogy mi indokolja a vasúti infrastruktúrára, új járművekre elköltött százmilliárdokat, ha közben magát a személyszállítási szolgáltatást folyamatosan visszafejlesztik. Kérjük tehát a Miniszterelnököt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket, és állítsa ismét helyes mederbe a magyar vasút fejlődését!” – áll a Levegő Munkacsoport honlapján, a felhívást a szervezeten kívül még a Magyar Közlekedési Klub, aKözlekedő Tömeg Egyesület, a Bakonyvasút Szövetség, az itf.hu és a regionalbahn.hu is aláírta.

Fotó: regionalbahn.hu

Úgy látszik a Fidesz nem talált boldog magyar nyugdíjast, ugyanis ez a kép eredetileg egy spanyol oldalon jelent meg. 

- kommentálta bejegyzését egy felhasználó a legnagyobb közösségi oldalon, melyben kiszúrta: egy eredetileg Spanyolországból származó stockfotó az alapja a Fidesz oldalán nemrég megjelent posztnak. (Az eredeti itt található, pár euróért megvásárolható a jogdíja.)

Minden kisebb közösségben aranyat érhet egy ilyen kezdeményezés.

Egy Szolnoktól néhány kilométerre található településen egy nagyon érdekes programot indított az egyik helyi szervezet. A Szandaszőlősért Egyesület által kezdeményezett szívességcsere-program lényege, hogy az emberek szívességeket cserélhetnek egymással – ha például egy idős néninél gyorsan meg kellene szerelni valamit, akkor ő cserébe ad olyat, amit ő tud a faluban a legjobban, mondjuk egy tálca remek rétest.

A helyi művelődési házban szerdánként lehet szívességeket cserélni, és ugyan a kezdeményezés még az elején jár, de már több helyről is megkeresték a szandaszőlősieket, hogy segítsenek máshol is beindítani a programot.

Nyugat-Európában már régóta létezik az ilyen és az ehhez hasonló, valójában remek közösségépítő program. Jó lenne, ha nálunk is minél több helyen működne.

A beszélgetés apropója Parti Nagy Lajos  szegedi Tartuffe bemutatója, illetve szöveg-átirata, melyet Alföldi Róbert felkérésére írt meg. Külön érdekessége volt ennek az őszinte és kötetlen beszélgetésnek, hogy az író nem tud franciául és Moliére egyáltalán nem vonzotta szakmailag.

Néhány olyan megnyerő és csak Parti Nagyra jellemző kifejezést idézünk, melyet érdemes megjegyezni!

A beszélgetés elején azt a kérdést tette fel az író - saját magának -, hogyan lehet előállítani egy olyan nyelvet, egy ilyen erős történet esetén is, mely kiemel a hétköznapokból és megteremthetfő egy archaikus nyelv a mai magyar szlenggel. Saját bevallása szerint 6-7 hónapot dolgozott ezen az átiraton. Mint elmondta, a zabolátlan mesélőkedv hajtotta fiatalon, de ezt meg az íróságot külön kell választani. Útálja a nyelvi játékokat például a scrable-t.

A '70-80-as években a nyelvvel való játéknak nagy keletje volt...Parti Nagy kifejezésével élve: "pazarló bánás a nyelvvel".

"Az irodalom és művészet komoly dolog a léhasághoz."

Abban nem ismer tréfát, hogy mindenből lehet tréfát csinálni, ha olyan minőségű.

"Az a korona, amit csak imádni lehet, de nem lehet leírni tárgyként, nyomtalanul elmúlik előbb-utóbb."

"Aki az én Tartuffe-omat érettségire vinni, azt ki kell rúgni....ez átirat." ami azt jelenti, hogy amihez nincs kedvem, azt elhagyom. Kifejezetten és hangsúlyozottan a színház számára készült. "A mű Moliére-é, de a szöveg az enyém." Nem szerzői jogi, hanem irodalmi szempontból. Átíromság ez, vagy fura nyelvi birtokbavétel. "fogyaszthatóbb, vagy lucskosabb, mint a Vas-féle fordítás, amelyik Alföldinek túlságosan költői és dagályos volt, míg Petrié meg túl száraz.

A hozzászólók elismeréssel és tisztelettel fordultak a mesterhez, akinek közvetlensége és természetessége így élőben még inkább magával ragadó, mint művein keresztül.