1. Természetesen mert szüksége van a pénzre

Hiszen eddig is a kormányzati forrásokból elköltött hirdetési pénzeket kizárólag az állampolgárok – társadalmi célú és közérdekű – tájékoztatására használta föl, amely távolról sem emlékeztetett saját pártpropagandájára, a választások alatt pedig nagyon ügyelni fognak arra, nehogy többet költsenek, mint az erre előírt összeg – a végén még őket is megbünteti az ÁSZ.

2. A harci feeling fenntartása

Nagyjából ugyanaz, mint amikor a Mozilla Firefox mikoradományokat kér a böngészőnk kezdőoldalán a keresősáv alatt. Tudjuk, hogy mára már világcég lett, de ezzel fenn tudja tartani azt az érzést, mint ha még mindig egy kis alulról szerveződő civil fejlesztésű marginális, közösségi szoftverecskéről lenne szó. A Fidesznél ugyanez: felidézi a nosztalgikus ellenzéki időket, amikor Gyurcsány alatt még tényleg volt értelme pénzt gyűjteniük, amikor még népszavazással pultoztak, és különben is a fene egye meg: kutya nehéz nyolc év kormányzás után még mindig ellenzéki retorikát folytatni (mondjuk az ellenzéknél sokszor jobban csinálják).

3. Felmérés

Hányan küldték vissza a nemzeti konzultációt? Kétmillióan! Kétmilliárdan! (Csak arra ügyeljünk, hogy Magyarország összlakosságát ne haladja meg a visszaküldött ívek száma.) Egy szó, mint száz: kormányközeli oldalak rendre figyelmeztetnek: ne kényelmesedjenek bele a nekik pozitív felmérésekbe – azaz bár mindenhol ők vezetnek, nem könnyű megmondani, pontosan megmondani, mennyi támogatójuk van. A Kubatov-listára is ráfér már némi update. Viszont aki küld még ha csak egy ötszázast is, az már biztosan a megfelelő helyre teszi az ikszet áprilisban.

4. Habonyéknál durva volt a szilveszter

- Úgysem küldesz szét milliárdokból egy levelet, amelyben adományt kérsz.

- Fogd meg a söröm…

.Több olyan esemény történt 2017-ben, ami a klímaváltozást tovább gyorsította, és aggasztó lehet a bolygónk jövőjére nézve. Trump letette álláspontját a fosszilis energiák mellett, illetve az USA kilépett a párizsi klímaegyezményből. Egy novemberi jelentés pedig azt mutatta, hogy több évnyi szerény hanyatlás után tavaly nőtt a globális kibocsátás, részben a kínai szénhasználatnak köszönhetően.
A Vice összeszedte 9 pontban, hogy mik azok, amik miatt a tavalyi negatív események tükrében megláthatjuk a pozitív változásokat is. A cikkben leírják, hogy bár Kína a legnagyobb szén-dioxid-szennyező a bolygón, és a szén felhasználása tavaly emelkedett, de komoly lépéseket tesz a fosszilis tüzelőanyagok elcserélése érdekében. A kommunista kormány megígérte, hogy idén 361 milliárd dollárt fordít a megújuló energiaforrásokra, és megmutatja a világ legnagyobb pénzügyi piacát a kibocsátás csökkentése érdekében. A gázüzemű autókat is be akarja tiltani a kormány, ami valóban nagy elhatározás, mivel a mai utakon közlekedő járművek túlnyomó többségét gáz és gázolaj üzemelteti. Ez nemcsak Kínában, de az egész világon változhat, a Volvo bejelentette, hogy 2019-ig csak elektromos járműveket és hibrideket kíván eladni.

A megújuló energiák látványosan jól működnek. Van egy egyszerű gazdasági oka: A szél és a napenergia sokkal olcsóbb lett, a fosszilis energiahordozók pedig kifogyóban vannak. 2016-ban az újonnan előállított villamosenergia kétharmada megújuló energiából származik. Még a múltban alábecsült megújuló energiaforrásokkal foglalkozó Nemzetközi Energiaügynökség októberben azzal érvelt, hogy "amit tanúi vagyunk, egy új korszak születése".

Nemcsak az államok kormányain múlik a változás, a szavazók is egyre inkább kiállnak azon képviselők mellett, akiknek fontos a klímaváltozás. Az Egyesült Királyságban idén nyáron tartott országos választásokon a fiatalok szavazatai elősegítették Jeremy Corbyn Munkáspártjának váratlan nyereségét. Ezután demokrata győzelmek sorai voltak az idei állami és helyi választásokon. Az éghajlatváltozás nem volt lényeges egyik ilyen választásnál sem, de sok nyertes jelölt, köztük Doug Jones Alabama-ban, ígéretet tettek a globális felmelegedés erős megoldására. És egy 2018-as demokratikus "hullám" is segíthetne nekik.
forrás: vice.c

Török Márk a jedi tanács elnöke lesz

- ezt a rendkívül szellemes választ adta az EHÖK szóvivője emailben a CsongrádHír oldalnak arra a kérdésre, hogy Török Márk milyen pozíciót fog betölteni a frissen megvásárolt szegedi adó, Telin TV menedzsmentjében.

EHÖK szerint félmillió forint a mai világban nem rettentő nagy pénz, a vásárláshoz szükséges tőke a vagyonkezelőjük saját forrásaiból jött össze. A félmilliós vételár valóban nem nagy pénz, forrásaim arra hivatkoztak, hogy ennél egy normális kamera is többe kerül, ugyanakkor nem árt figyelembe venni, hogy ez a csatorna adósságával együtt került ennyibe.

A televízió megvétele nem feltétlenül volt a céljuk, az emberi jó szándék és a hallgatói önkormányzat beágyazottságának köszönhetően kerülhetett hozzájuk a csatorna. 

- írják, kissé nagyon túlpörgetve az amatőr coroporate bullshitet. A megyei portál azonban megjegyzi, hogy ez valóban látszik, hiszen konkrét tervek még nincsenek, hogy hogyan tovább. Az, hogy kik fogják a főbb pozíciókat betölteni, azonban csak februárban derül ki, és a műsorstruktúrát is ekkorra alakítják ki. 

A televízió működési költsége havonta nagyjából félmillió forint, azaz pont egyhavi működési költségért vették meg. A vásárlással együtt átvettek üzleti kapcsolatokat, fokozni szeretnék a reklámbevételeket, valamint hallgatói forrásokból is költeni fognak a csatorna fenntartása érdekében. Azt is megemlítették, hogy viszonylag jól szerepeltek a regionális csatornák pályázatain.

A portál rákérdezett, hogy a csatorna részt vesz-e a SZTE BTK Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszék Befutó pályázatán, de erre nem adtak érdemi választ, pedig információim szerint jövőre több cég is ki fog kerülni a programból.

Másik, a Star Wars-t jól ismerő forrásom szerint egyébként a Jedi tanácsnak nem elnöke, hanem nagymestere van.

Sajnos nem elég széles körben ismert, de tény, hogy a rezsicsökkentés éve óta a nemzetközi gázárak majdnem megfeleződtek, miközben Magyarországon a lakossági fogyasztók számláján ez nem látszik. Hogy miért nem? Mert az állam zsebre teszi a pénzt. Ha úgy tetszik, lenyúlja.

A rezsicsökkentés évében az ipari szolgáltatók még panaszkodhattak, hogy rájuk nem vonatkoznak a kedvezmények, azonban mára már örömtáncot járhatnak, hiszen így az ő gázbeszerzésük a piaci ár mozgásától is függ, és sokkal olcsóbban jutnak hozzá a gázhoz, miközben a lakosok fizetik az indokolatlanul magas számlákat.

Egyes számítások szerint, ha a mostani lakossági árakban megjelenne az olcsóbb világpiaci ár, akkor a gázszámla több mint 30 százalékkal is olcsóbb lehetne.

Hasonló ámítást mutat be a Fidesz a napelemekre kivetett adó kapcsán, amikor nemrég bejelentették: január elsejétől megfelezik a napelemekre kirótt termékdíjat. Igen ám, de ez a díj európai mércéhez viszonyítva így is különösen magasnak számít, és csak ahhoz járul hozzá, hogy a szándékosan bonyolulttá alakított engedélyeztetési eljárással együtt akadályozza a megújuló energia térnyerését.

A témában Illés Zoltán, a Fidesz egykori környezetvédelmi államtitkára adott hosszabb interjút a Független Hírügynökségnek, és a politikus egyebek közt elmondta, hogy szerinte a „a termékdíj a napenergia felhasználásának kifejezett akadálya. Bevezetése egyike a kormány pancser intézkedéseinek”. A korábbi politikus úgy látja: a termékdíj mostani csökkentése nem elég, minél előbb meg kellene szüntetni azt.

Illés azt is kiemelte, hogy az ország Európai Uniós vállalása szerint a megújuló energia felhasználását folyamatosan növelni kellene. „Ez nem öncél, hisz mindenekelőtt az ország érdeke lenne a legolcsóbb energia elterjedése, felhasználását saját zsebükön érezhetnék az állampolgárok. Ma azonban bűvészkedéssel érik el a vállalt feladatot, mert megújuló energiának számít az erdő fáinak eltüzelése is. A megújuló energia vállalásunknak 90 százalékát erdőirtás, nem pedig a nap-, illetve a szélenergia felhasználása teszi ki, ami szerintem eszement öngyilkosság” – nyilatkozta a korábbi államtitkár.

A teljes interjú ide kattintva olvasható.

Forrás: jelölve a szövegben a mélylinkkel együtt
Fotó: MTI és ingyenes stock fotó

A Világgazdaság szerdán közölt összesítése szerint tízéves mélypontra süllyedt a nyelvvizsgázók száma Magyarországon. Tavaly 108 ezren mentek el nyelvvizsgázni Magyarországon, ami 26 ezerrel kevesebb, mint 2016-ban – írja a portál az Oktatási Hivatal által közölt összesítésre hivatkozva.

A Világgazdaság felhívja a figyelmet, hogy tíz éve még 174 ezer volt a nyelvvizsgázók száma, de azóta ez a szám folyamatosan csökken.

A tavalyi 108 ezer próbálkozóból 70,5 ezernek sikerült a nyelvvizsga. A középfok volt a legnépszerűbb, ott 88 ezren futottak neki a megmérettetésnek, felsőfokra 14 ezren, alapfokú vizsgára pedig 5600-an mentek el. A nyelvek közül természetesen az angol volt a legnépszerűbb, a korcsoportok közül a 14-19 év közöttiek voltak a legaktívabbak.

Az elég siralmas helyzeten talán lendít valamit, hogy egy közelmúltban született kormányhatározatban a következő években az állam támogatja majd a fiatalok első nyelvvizsgájának megszerzését.

A magyar tudós amerikai kormányzati emberek előtt vázolta fel a sötét jövőt.

Már 1959-ben a globális felmelegedés veszélyeire figyelmeztette az amerikai kőolajipar vezetőit, kormányilletékeseket, közgazdászokat Teller Ede atomtudós az amerikai kőolajipar létrejöttének 100. évfordulója alkalmából rendezett szimpóziumon – írja újonnan napvilágot látott dokumentumok alapján a The Guardian brit napilap online oldala. Az Energia és az ember címmel az Amerikai Ásványolaj Intézet (API) és a Columbia Egyetem által New Yorkban 1959. november 4-én megrendezett tanácskozáson több mint 300 kormányilletékes, közgazdász, történész, tudós és az olajipari vezető vett részt, a rendezvény fő szónoka Robert Dunlop, az intézet igazgatója volt. Mellette még négy másik előadót hívtak meg, köztük a magyar tudóst Teller Edét.
Az atomfizikus az energiafelhasználás jövőbeni módjairól tartott előadásában felhívta hallgatósága figyelmét arra, hogy a fosszilis energiahordozók szennyezik a légkört. "Amikor hagyományos üzemanyagot égetsz, akkor szén-dioxidot állítasz elő... A szén-dioxid láthatatlan, átlátszó, nem érzed a szagát, nem veszélyes az egészségre" – hangoztatta. "Akkor miért is kell aggódnunk" – tette fel a kérdést és rögtön meg is magyarázta, hogy a szén-dioxid a légkörben üvegházhatást idéz elő. "Kiszámolták, hogy a légkörbeli szén-dioxid 10 százalékos növekedésével járó hőmérsékletemelkedés elég ahhoz, hogy elolvadjon a (sarki) jégsapka és víz alá kerüljön New York. Valamennyi tengerparti várost elönti a tengervíz, és mivel az emberi faj jelentős arányban él tengerparti térségekben, úgy vélem, hogy ez a vegyi szennyezés jóval komolyabb, mint a legtöbb ember gondolja" – vázolta.

Amikor Tellert megkérték, hogy foglalja össze röviden a légkör szén-dioxid-szintjében beállt növekedés veszélyeit, a tudós hangsúlyozta: "jelenleg a légköri szén-dioxid az átlagosnál két százalékkal nagyobb ütemben nő. 1970-re ez 4 százalék lesz, 1980-ra 8 százalék, 1990-re 16 százalék (Teller számításai szerint 360 ppm), ha csupán a hagyományos üzemanyagokat használjuk a jövőben is... Bolygónkon egy kicsit melegebb lesz. Nehéz megmondani, hogy 2 Farenheit-fokkal vagy eggyel, vagy öttel."

"De amikor a hőmérséklet néhány fokot emelkedik szerte a világon, fennáll a lehetősége, hogy a jégsapkák olvadni kezdenek, az óceánok szintje emelkedni kezd. Azt nem tudom, beborítja-e az egész Emmpire State Buildinget, de mindenki képes kiszámolni a térképre nézve és annak tudatában, hogy a jégsapkák Grönland fölött és az Antarktiszon mintegy ötezer láb vastagok" – magyarázta.

Teller Ede beszédére amerikai archívumokban bukkant Benjamin Franta, a Stanford Egyetem PhD-hallgatója, aki a klímaváltozás tudományának történelmét kutatja, és aki a brit napilap cikkének szerzője.

forrás: MTI/The Guardian
Fotó: mult-kor.hu

Szerencsére lesz olyan is, ami nem emelkedik.
Nem emelkedik a leggyakrabban feladott termék, a nem könyvelt – más néven közönséges – levél, valamint az elsőbbségi levél díja, a levelezőlap és a képeslap ára. A hivatalos irat ára 10 forinttal 370 forintra, az ajánlott és tértivevény többletszolgáltatás pedig 5-5 forinttal 295 és 205 forintra nő.

A postai egyetemes szolgáltatásban nyújtott belföldi postacsomag ára a leggyakoribb, 2 kilogramm alatti súly esetén 1490 forintról 1530 forintra, az MPL üzleti csomag ugyanezzel a súlyhatárral 1690 forintról 1740 forintra, postaponti kézbesítés esetén 1320 forintról 1355 forintra emelkedik.

Az MPL Netcsomag a leggyakrabban igénybe vett S méret esetében háznál kézbesítés esetén 1530 forint, postaponti kézbesítésnél 1180 forint lesz. A belföldi EMS gyorsposta 1 kilogrammig 3790 forintról 3900 forintra nő. Nem változik viszont a csomagautomata ára, sem az üzleti csomaghoz kapcsolódó többletszolgáltatások – például az értéknyilvánítás, délutáni vagy szombati kézbesítés – díjai, sem a nemzetközi csomagárak.

Az árváltozások részleteiről a Magyar Posta Zrt. honlapjának díjszabásokat bemutató felületén lehet tájékozódni.

forrás: MTI

fotó: MTI

A vándorsólymot választotta a 2018-as év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az állat több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon, ezért az egyesület a 20 éves évfordulóra emlékezve a 2018-as évet a világ leggyorsabb madarának szenteli.

Mint az egyesület keddi közleménye írja, a szédületes sebességéről ismert vándorsólyom az örvös galambnál termetesebb, erőteljes testalkatú, hegyes szárnyú ragadozó. Igazi "világpolgár", a Föld szárazföldi területeinek jelentős részén fészkel vagy kóborlóként, vonulóként előfordul, a kontinensek közül egyedül az Antarktiszról hiányzik. Bárhol megtelepszik, ahol költésre alkalmas sziklafalat, közepes és nagy testű madárfajok fán épült fészkeit találja. Az egyik leggyakoribb településen fészkelő ragadozómadárként világszerte költ nagyvárosok belső kerületeinek felhőkarcolóin, magas épületein is.

Főként repülő madarakra vadászik, a verébnél kisebb énekesektől a libákon át akár a gémekig. Leggyakoribb zsákmányai a varjú és a seregély méretű madarak. A vándorsólyom a legtöbb sólyomféléhez hasonlóan a nyílt légtérben vadászik. Prédáját rendszerint a magasból indított, erőteljes szárnycsapásokkal gyorsított, akár a 320 kilométer/órás sebességet is elérő támadással kapja el vagy rúgja meg úgy, hogy az sérülten a földre zuhan.

Óriási elterjedési területe miatt a faj pontos világállománya nehezen becsülhető, jelenleg mintegy 100 000 és 500 000 közötti egyedszámra tehető, és világviszonylatban stabilnak tekinthető. Az elsősorban hegyvidéken élő faj magyarországi állománya a Kárpátokban fészkelő állomány perempopulációjának tekinthető, hazánkban valószínűleg a történelmi időkben sem fészkeltek nagy számban. Kipusztulása előtt Magyarországon a faj utolsó ismert költése 1964-ben, a Bükk-hegység egyik sziklakibúvásos "kövén" volt. Ezt követően több mint három évtizeden át csak kóborló egyedeket sikerült megfigyelni az országban egészen 1997-ig, amikor a megerősödő európai állomány terjeszkedése elérte az országot, és ismét megtelepedett itt a vándorsólyom. Azóta rendszeres fészkelő állománya folyamatosan erősödik.

Az év madarához kapcsolódva az egyesület rajzpályázatot is hirdet, amelyre február 14-ig lehet nevezni kézzel készült, eredeti, A4-es méretű alkotásokkal. A rajz hátoldalán fel kell tüntetni a pályázó adatait.

A részletes felhívás az egyesület honlapján olvasható.

forrás: MTI

A távhőszolgáltatás névleges hőtermelése csaknem 7 százalékkal emelkedett 2016-ban az országban, amiben nagy szerepet játszottak a termálvíz alapú technológiák, amelyek hőteljesítménye tavaly ötven százalékkal nőtt az elmúlt években végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (MaTáSzSz) kiadványból.

A MEKH sajtóközleményében ismertette, a távhőtermelés energiahordozó felhasználásának szerkezete nem változott jelentősen az egy évvel korábbihoz képest: az összes tüzelőhő-felhasználás 70 százalékát a földgáz tette ki, míg a biomassza 2015-höz hasonlóan 15 százalékos részesedéssel bírt. Az összefoglalóból kiderül: a távhőszolgáltatók által értékesített hő mennyisége csaknem három százalékkal lett magasabb 2016-ban, miközben a távhővel ellátott felhasználók száma nagyságrendileg nem változott (ötszázzal nőtt). A távhővel ellátott települések száma tavaly megközelítette a százat, az érintett háztartásoké pedig meghaladta a hatszázötvenezret. Az idei kiadványban újdonságként jelennek meg a távhőtermeléssel és -szolgáltatással kapcsolatos tematikus térképes ábrák - áll a közleményben.

Forrás: MTI