Pongrácz Gergely

Végzettség:
Mérnök-informatikus (BME, 2000) Közgazdász (BKE, 2003)
Foglalkozás:
távközlési mérnök + szabadúszó közgazdász
Munkahely:
Ericsson Magyarország + saját Kft
Nyelvtudás:
angol felsőfok, német alapfok

az LMP-nek alapító tagja 
kisebb megszakításokkal 2009 óta vezette a közlekedés műhelyt
2010-ben önkormányzati EVK jelölt volt a 11. kerületben
2010 és 2013 között a BKK igazgatóságában volt LMP delegált...
2014-ben  a 4K!-sokkal együtt;  a választáson polgármesterjelölt és listavezető volt
2014-16-ig önkormányzati képviselő volt Budafokon

Erre most a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke is ráerősített.

Ugye még mindenki emlékszik arra, hogyan lépett vissza Magyarország a 2024-es olimpia rendezésétől? Ez egy fontos kérdés, mert olykor a Fidesz teljesen mást kommunikál annál, ami történt. A Momentum és az ellenzéki pártok által összegyűjtött aláírások miatt népszavazást kellett volna kiírni, de a kormánypárt megfutamodott, és végül hazánk nem adta be a pályázatot. Ezt persze azóta a Fidesz azóta már úgy próbálja beállítani, hogy az ellenzék – főleg a Momentum – megfosztotta az országot egy álomtól, holott csak bele kellett volna állni a népszavazásba, de amit nem Orbán Viktor jóváhagyásával írnak ki, azt ugye a kormánypárt nagyon nem szereti.

Az szinte borítékolható volt, hogy Orbánék nem hagyják ennyiben, és még néhány hónappal ezelőtt is érkeztek a jobboldali szirénhangok, miszerint csak kéne nekünk egy olimpia, ahol a Nagy Vezető is megmutathatná, hogy mekkora hatalmasság ő. Hogy a pályázatra nagy az esély, arra a Magyar Olimpiai Bizottság új elnöke, Kulcsár Krisztián beszélt az MTI-nek, íme:

„Egyetértünk abban, hogy Magyarországnak továbbra is mutatni kell, elkötelezettek vagyunk az olimpiai mozgalomban egy későbbi hazai rendezvény mellett. Ugyanakkor az is fontos, hogy olyan projektet célozzunk meg, amelyik Budapestet a megfelelő pályán tartja".

Egy majdani budapesti olimpiarendezésről úgy vélekedett, újabb pályázatig csak nagyon világos stratégiával lehet eljutni. "Ennek a része, hogy fölismerve a jelen helyzetet, megtaláljuk, hogy mikor és mennyit beszéljünk erről" - vélekedett. Ugyanakkor szerinte már most is érdemes végiggondolni, hogyan "jutunk el egy újabb pályázatig, mikor lesz erről népszavazás", meg kell teremteni azokat a szervezeti feltételeket, amelyekkel aztán "ott tudunk lenni megint egy pályázatnál".

Vagyis: rajta vannak az ügyön. Kíváncsiak leszünk a fejleményekre.

MTI nyomán

 Az viszont biztos, hogy a riói olimpiára különgéppel repült, az utazás 5,64 millió forintba került.

Több mint 90 millió forintba kerültek Orbán Viktor hivatalos útjainak jegyei harmadik miniszterelnöki ciklusában – közölte pénteken a Hír TV. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közérdekű adatként kiadott listából kiderül: a kormányfő idén szeptemberig 109-szer utazott külföldre, repülőjegyeire átlagosan 837 ezer forintnyi adófizetői pénz ment el az államkasszából.

A Hír TV külön kiemeli, hogy az utazások között több olyan svájci kiruccanás is szerepel, amelyről nem lehet megállapítani, pontosan mi is volt a céljuk. A látogatásról semmilyen sajtóinformáció, hivatalos közlemény nem lelhető fel. Ehhez hozzátartozik, hogy bizonyos körökben már évek óta azt pletykálják, hogy Orbán svájci magánútjai összefüggésben lehetnek azokkal a meg nem erősített híresztelésekkel, miszerint ottani pénzintézetekben lenne a miniszterelnöknek némi elintézni valója. De ezt eddig semmivel sem sikerült bizonyítani.

2014-ben a zürichi pályaudvar restijében fotózták le a miniszterelnököt, ahogy egy ismeretlen férfival sörözgetett. Akkor nem repülővel, hanem valamiért vonattal utazott vissza, inkább vállalta a 12 órás zötykölődést.

Egy elég súlyos ügyre hívta fel a figyelmet csütörtöki korrupcióinfóján Hadházy Ákos. Az LMP társelnöke sajtótájékoztatóján bemutatta, hogy az oktatásért felelős államtitkár korábbi üzlettársa hogyan zsebel be milliárdokat olyan állami közbeszerzéseken, amelyeket éppen oktatásfejlesztésre írnak ki.

A történet még 2000-ben kezdődött, ekkor alakult egy olyan cég, amelyben Palkovics László és egy Fauszt Zoltán nevű férfi is tulajdonos volt. Palkovics a 2014-es államtitkári kinevezése előtt nem sokkal kilépett, Fauszt a mai napig résztulajdonos. Azonban az feltűnő, hogy a Fauszthoz köthető vállalkozásoknak feltűnően sok állami megrendelés jutott azóta, hogy Palkovics László államtitkári pozícióban van, ráadásul pont az oktatási területről érkeznek a jobbnál jobb lehetőségek a korábbi üzlettárshoz – írja a Magyar Narancs.

A lap Hadházy információira hivatkozva azt közölte, hogy Fauszt egyik érdekeltsége, az SDA Informatika Zrt. az egyetemek tanulmányi rendszere, a Neptun fejlesztője, sok felsőoktatási intézmény dolgozik a céggel, és ezért rengeteg pénzt fizetnek nekik. Milliárdos tételről van szó, csak az ELTE egy majdnem másfél milliárd forintos megbízást adott 2015-ben az SDA Informatika Zrt.-nek a tanulmányi rendszer fejlesztésére. Ugyanezért a Budapesti Corvinus Egyetem 464 millió, a Debreceni Egyetem pedig 309 millió forintot fizetett a cégnek, míg többtucatnyi más felsőoktatási intézmény ezeknél kisebb tételekre szerződött az SDA-val a Neptunnal kapcsolatos informatikai munkákra.

Egy másik oktatási informatikai fejlesztésben is szakít Palkovics volt cégtársa: az eKréta Informatikai Zrt. – a már korábban említett SDA Informatikával közösen – fejlesztheti a Klebelsberg Központ által fenntartott általános és középiskolákban nemrég bevezetett e-naplót, a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszert (Kréta). Mindezt versenytársak nélkül – világít rá (http://magyarnarancs.hu/belpol/milliardokat-szakit-kozbeszerzeseken-az-oktatasert-felelos-allamtitkar-korabbi-cegtarsa-107687) cikkében a Magyar Narancs, így SDA még 2015 decemberében kapott egy 728 millió forintos megbízást a Kréta fejlesztésére az állami Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságtól. Az eKréta az e-napló továbbfejlesztésére és működtetésére a Klebelsberg Központtól az elmúlt két évben 640 millió forintot kapott, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivataltól pedig további 163 millió forintot.

Az már csak hab a tortán, hogy elég sok panasz érkezik az e-naplós rendszerre, amely egyelőre inkább többletteher a pedagógusok számára, akiknek nemcsak digitális, hanem papíralapon is vezetni kell a naplót egy tanéven át.

„Magyarországon a levegőszennyezés fő oka az ismerethiány és a felelőtlenség. Itt az ideje, hogy a kormány most annak érdekében folytasson széles körű tudatformáló kampányt, hogy ne haljon meg idő előtt minden évben több mint 14.000 magyar ember, ne betegedjenek meg százezrek, és ne veszítsünk évente több mint 1500 milliárd forintot a rossz levegő miatt” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke egy csütörtöki konferencián.

„Vegyél egy mély levegőt! – Mit tehetünk a levegő minőségének javításáért?” című konferencián, amelyet a Budapesti Francia Intézet rendezett magyar és francia előadók részvételével, Lukács András elmondta: jelentősebb befektetések nélkül, pusztán átfogó felvilágosító kampánnyal is rövid idő alatt jelentősen javítható a levegő minősége. A tájékoztatás mellett szükséges az is, hogy a hatóságok szigorúan tartassák be jogszabályokat: senki egészségét ne veszélyeztethessék az illegális lakossági égetések, a műanyagok és egyéb szemét eltüzelése a kályhákban és a szabadban. A rászorulókat pedig fűtési támogatásban kell részesíteni, hogy senki ne fagyoskodjon az otthonában.

Lukács András bemutatott egy grafikont is, amelyen jól látható, hogy 41 vizsgált európai ország közül csak néhány helyen állnak rosszabbul, ha azt nézzük, hogy hány ember halálát okozza a levegő rossz minősége

A szegedi Fidesz zászlóshajója ugyanis mai sajtótájékoztatóján, melyre lapunkat elfelejtették meghívni, bejelentette, hogy "konzultációt indítanak" arról, hogy akarjuk-e, hogy Botka László személyesen telepítsen be migránsokat Szegedre? Vagy valami ilyesmi, a lényeg úgy is a névsor és az adatok.

Ehelyett a Fidesz eldöntötte, hogy évtizedekre eladósítja az országot. Mintha nem lenne így is csúcson az államadósság.

Paks II. beruházás üzleti, pénzügyi kérdései, illetve megvalósításának szükségessége is szóba került azon a szakmai vitán, amelyet az Ökopolisz Alapítvány rendezett szerdán este Budapesten.

A kétórás vitában Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára egyebek mellett hangsúlyozta: az állam feladata, hogy garantálja az energiaellátás biztonságát a lakosságnak és a piaci fogyasztóknak, illetve az árakat a lehető legoptimálisabb szinten tartsa.  Hozzátette: a paksi atomerőmű blokkjai körülbelül 40 százalékát adják majd a hazai áramtermelésnek. Ha a zöldenergia-termelés olyan gyorsan fejlődik, ahogy azt az optimista prognózisok előrevetítik, akkor a fosszilis energiahordozók kárára tudnak a megújulók előretörni, a jelenlegi 8-9 százalék körüli szintről. Az államtitkár emlékeztetett arra is, a magyar kormány által megkötött megállapodás fix áras atomerőműre vonatkozik, minden költségnövekedési kockázat a kivitelezőt terheli.

Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője szerint az atomenergia alkalmazása nagy kockázatot jelent a jövőre nézve, nem elfogadható ilyen terhet hagyni az utókorra. Leszögezte: pártja álláspontja szerint a társadalomnak van joga eldönteni, hogy hosszú távon atommal akar-e együtt élni, vagy atommentes országban. Kifejtette az is, hogy az atomenergia nem olcsó, ha figyelembe veszik az árba beépítendő olyan költségeket is, mint például a nagy aktivitású atomhulladék elhelyezése.

Töredék áron lehetne fenntartani a paksi termelést

Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár kifejtette: jó villamosenergia rendszert megfelelő energiamixre lehet alapozni, nincs olyan technológia, amelynek alapján egyetlen fajta energiahordozóra alapozva stabilan, megbízhatóan és megfelelő áron áramot lehet biztosítani. Kitért egyebek mellett arra, az Európai Bizottság is azt állapította meg, hogy Magyarország közös európai érdekeket szolgáló projektet valósít meg, és a beruházás gazdaságos, megtérülő.

Mártha Imre energetikai szakértő, az MVM Magyar Villamos Művek korábbi vezetője szerint célszerű lenne a jelenleg működő négy paksi blokk üzemidejét a tervezettnél tovább meghosszabbítani, ennek lehetőségével kapcsolatban nemzetközi példákat hozott fel. Úgy ítélte meg, hogy a Paks II megvalósítására tervezett 12 milliárd euró helyett töredék áron lehetne fenntartani a paksi termelést. A későbbiekben szükséges áramtermelés lehetőségeiről szólva a többi között elmondta: 20-25 év múlva működhetnek olyan technológiák, amelyek most még jelentős fejlődés előtt állnak.

Az adófizetők viselik a kockázatot

Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutató főmunkatársa szintén úgy vélte, vitatható, hogy szükséges-e most a paksi projektet megvalósítása, ugyanakkor a kormányközi hitelt, amit lehívnak a beruházásra, 2026 márciusában el kell kezdeni törleszteni. Paks II. pénzügyi kérdéseiről szólva egyebek mellett azt mondta: az Európai Bizottság szerint a projektben állami támogatás van, az adott feltételekkel ezt egy magánbefektető nem valósította volna meg. Ebben a struktúrában a kockázatokat elsődlegesen nem az erőmű, hanem az adófizetők viselik - fejtette ki.

A hozzászólásokra reagálva Aszódi Attila felhívta a figyelmet: a jelenlegi blokkok üzemidő-hosszabbításának megvannak a műszaki korlátai. Az előrejelzések szerint a villamosenergia-szükséglet növekedése várható, ugyanakkor Magyarországon, illetve Európában is a régi erőművek leállítása miatt szükség lesz új áramtermelő kapacitásokra. Hangsúlyozta: az Európai Bizottság vizsgálata szerint az új paksi projekt nyereséges lesz, a várható belső megtérülési ráta átlagosan 7,35 százalék. A piacon versenyezni tud majd az erőmű, el fogja tudni adni a megtermelt villamos energiát - mondta.

Szimbolikusan választottuk a lázadók és a birodalmiak küzdelme miatt

- mondta el kérdésemre Mihálik Edvin, a Momentum szegedi elnöke. Hozzátette: egy nem szokvános, a figyelmet felkeltő akciót szerettek volna, az ötletet a párt helyi szervezete találta ki, és valósította meg, elmondásuk szerint helyi felajánlásokból. 

A párt egyébként hétfőtől kezdi Szegeden is a civiltörvény elleni népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtést, a Széchenyi téren.

 Egy WWF jelentés szerint a biológiai sokféleség csökkenésének közel 60%-áért a hús alapú étrend tehető felelőssé, ami hatalmas terhet ró a Föld erőforrásaira – adta közzre a greenfo.hu. A portál által magyarra fordított és összegzett jelentés arra figyelmeztet, hogy a hús iránti globális igény romboló hatással van a környezetre, melyet az állatoknak szánt takarmánynövény-termesztésével keltünk.

A nevelt baromfik, sertések és más állatok ellátásáért termesztett növényeket óriási területeken művelik, tegyük hozzá, hogy Magyarországon is. A WWF tanulmánya alapján ez a gazdálkodási forma hihetetlen gyorsan meríti a természeti erőforrásokat, ami a föld és a fajok széles körű elvesztését eredményezheti. A kutatás arra is rámutatott, hogy az intenzív és ipari állattenyésztés kevésbé tápláló ételeket eredményez. Erre példa, hogy az 1970-es évekből származó csirkék húsa hatszor több omega-3 zsírsavat tartalmazott, mint a napjainkban intenzíven nevelt szárnyasoké.

Az Appetite for Destruction című tanulmányt a Compassion in World Farming (CIFW) nevű állatjóléti szervezet közreműködésével a londoni 2017-es Extinction and Livestock konferencián mutatták be nemrég. Megmozdulásukkal fel akarták hívni a figyelmet arra, hogy az állatok takarmányozására használt növények termesztéséhez nagy mennyiségű és kiterjedésű mezőgazdasági területre van szükség. Ez a földigény kifejezetten káros és veszélyezteti a világ legsebezhetőbb területeit, többek között az Amasonast, a Kongói-medencét és a Himaláját.
A jelentésre és a konferenciára az ipari mezőgazdaságban uralkodó, egyre inkább aggasztó állapotok miatt volt szükség.

Bővebben a greenfo.hu oldalra kattintva érhetnek el.

Nagyon tisztelem a szegedi MigSzol csoport türelmét a propagandával kapcsolatban. Legutóbb például a SzegedMa vizionálta a PestiSrácok nyomán (bár elvileg a népmese alapját anno épp ők találták ki), hogy üresen álló lakásokba majd migránsokat telepít be a civil csoport. A hír természetesen ordas kamu, főleg, hogy ilyesmire kizárólag a Belügyminisztériumnak van jogköre.

Harmadik országbeli állampolgárok betelepítését semmilyen módon nem tudnánk előmozdítani, hiszen erre kizárólag a Belügyminisztériumnak van ma Magyarországon lehetősége.

- írja közösségi oldalán posztolt közleményében a csoport, hozzátéve, hogy tavaly a korábban adományraktárként használt egykori iskola tornacsarnokában a Honvédség szerette volna a határt védő katonák ebédelő- és pihenőhelyét kialakítani, meg is nézték az ingatlant, de végül nem tartottak rá igényt.

Fotó: MTI/SzegedMa