Minden napra csípős sztori

Szegedi Csípős

15 ezer tudós nyílt levélben kéri, hogy ne tegyük már tönkre a Földet

Több ez a pusztába kiáltott szónál

2017. november 14. - szegedijudit

 Az "emberiségnek szóló levél" egy 25 ével ezelőtti figyelmeztető üzenet frissített változata. Az elsőt a Union of Concerned Scientists (Aggódó Tudósok Szövetsége) küldte, mintegy 1700-an írták alá. A szakértők szerint a helyzet sokkal rosszabb, mint 1992-ben volt: szinte minden probléma, amelyet az első levél említett, súlyosbodott azóta.

 Továbbra is alapvető fenyegetés, hogy a gyorsan növő populáció féktelenül éli fel a korlátozott forrásokat, a tudomány, a média és mások sem tesznek eleget ellene – figyelmeztetnek a levélben. Ha a világ nem cselekszik sürgősen, a biológiai sokszínűséget katasztrofális veszteség, az emberiséget elmondhatatlan szenvedés sújtja a tudósok szerint.

 bolygo_stock.jpg

Egyedül az ózonrétegen keletkezett lyuk javult az első üzenet írása óta, ami a levélírók szerint jó példa arra, hogy mi történhet, ha határozottan cselekszünk. "Hamarosan túl késő lesz, hogy megváltoztassuk a bukás felé vezető út irányát, az időből lassan kifutunk" – írták. A levél kiemeli a környezeti csapások sorát, a klímaváltozást, az erdőirtást, a fajok tömeges kihalását, az óceánok "halott zónáit", az ivóvízhez jutás nehézségeit.

 

A BioSciences című online lapban megjelent levelet író tudósok vezetője, William Ripple amerikai ökológus, az Oregoni Állami Egyetem kutatója szerint az emberiség most kapott egy második figyelmeztetést. "Az emberiség nem teszi meg a sürgős lépéseket: nem fékezi meg a populáció növekedését, nem csökkenti az üvegházhatású gázokat, nem ösztönzi a megújuló energiaforrások használatát, nem védelmezi az élőhelyeket, nem állítja meg az állatvilág pusztulását, nem korlátozza az invazív fajokat, hogy megóvja a Föld veszélybe sodort bioszféráját" – mondta Ripple.

 

Az első figyelmeztetést aláíró tudósok, köztük a világ Nobel-díjasainak többsége amellett érveltek, hogy az emberi tevékenység hatásai valószínűleg "határtalan emberi nyomorúsághoz" vezetnek. A második figyelmeztetést, melyet nyílt levélként, "véleménycikk" formájában tettek közzé, 184 ország 15 364 tudósa támogatta aláírásával.

 

A szerzők állami hivatalok, civil szervezetek és kutatók adatai alapján figyelmeztettek arra, hogy a környezetet érő hatások valószínűleg "lényegi és visszafordíthatatlan" károkat okoznak a Földnek. "Azt reméljük, levelünk nyilvános vitákat lobbant lángra a világ klímájáról és természet védelméről" – hangsúlyozta Ripple, aki kollégáival új, független szervezetet hozott létre, a Világ Tudósainak Szövetségét (Alliance of World Scientists), hogy hangot adjon aggodalmainak a környezet védelméről és az emberiség sorsáról.

 

(MTI, The Independent)

Ez lenne a magyar oktatási reform?

Nő az iskolaelhagyók száma, a gyerekek negyede pedig alig tud olvasni és az alulteljesítők aránya is magasabb lett.

 

suli_stock.jpg

 

Az elmúlt évekre nézve nagyon szomorú megállapításokat közölt az Európai Bizottság hazánkat is vizsgáló Oktatási és Képzési Figyelő 2017 c. jelentése. A dokumentumban szereplő adatokat a merce.hu is összegezte, a portál külön kiemelte, hogy a jelentés szerint elmúlt években tovább nőtt az iskolaelhagyók aránya a magyar közoktatásban, és az alulteljesítőké is.

 

Ha az iskolaelhagyásokat nézzük, akkor az uniós átlag 10,7 százalék, ehhez képest a magyar arány 12,4 százalékra nőt. A jelentés szerint a tankötelezettség határának 16 éves korra csökkentése okozza ezt, hiszen a hátrányos helyzetű gyerekek hajlamosak iskola helyett munkát vállalnak.

merce.hu szerint romlott az alulteljesítő 15 évesek aránya, főként az olvasás és természettudományok területén: előbbiben 19,7-ről 27,5 százalékra, utóbbiban 18-ról 26 százalékra nőtt az alulteljesítők aránya. Az uniós átlag mindkét területen 6-7 százalékkal alacsonyabb. A portál szó szerint idéz egy elég durva megállapítást:“A 2016-os nemzeti felmérés szerint a szakközépiskolák 10. osztályában a tanulók kompetenciaszintje átlagosan alacsonyabb volt, mint a 6. osztályosok kompetenciaszintje, és a 9. és 10. osztályokban nem növekedett.”

 

Sajnos, egyre nő a szegregáció okozta kár is, a hátrányos helyzetű diákok lehetőségei csökkennek, miközben a kormány azzal az indokkal hajtotta végre az oktatási rendszer központosítását, hogy csökkentse az egyenlőtlenségeket, de ehhez képest a roma diákok túlnyomó többsége még mindig szegregált iskolákba járt. A roma fiatalok körében nagyon magas az iskolaelhagyók aránya: közel 60 százalék, miközben a nem romák esetében ez a szám csak 8,9 százalék.

 

A jelentés pozitívumokat is említ: csökkent a gyerekszegénység, nőttek az oktatásra fordított állami kiadások, és a kezdeti központosítások után némileg emelkedett az iskolák autonómiája.

 

Szegeden - lévén iskolaváros - ezek a problémák különösen érzékelhetők. Az önkormányzat 10 évvel ezelőtt tett ugyan kísérletet a Kolozsvári téri Móra Általános Iskola bezárásával a szegregáció felszámolására, a nem kellően átgondolt és előkészített "reform" azonban a roma tanodák rendszere nélkül teljes kudarcot jelentett volna.

A korai iskolaelhagyást enyhítendő nagy szolgálatot tesz a városnak a József Attila Általános és Szakiskola, mely azon diákok számára nyújt "utolsó menedéket", akik már több intézményből is kibuktak.

Határozott és átgondolt kormányzati program nélkül azonban e problémák helyi kezelésével csak részeredmények érhetők el.

Egy hallgató magánakcióval oldotta meg az eldobált csikkeket

csikk_dobozka.png

A gerillaakció készítője önmaga mellett megvalósítóként tüntette föl azt a bolthálózatot is, ahonnan a kukoricakonzerv erre a célra átalakított doboza származik. Ugyanakkor jelzi: a problémát nem a kari vezetés és nem is a kari HÖK orvosolta.

Két fára két konzervdobozt erősített föl egy felirattal, amely arra kéri az ott dohányzó bölcsészhallgatókat, hogy ne a földre, hanem abba dobják elszívott cigarettáik végét. Ottjártunkkor már 8-10 csikk volt a fémdobozokban, így bátran kijelenthetjük: a projekt sikeresnek bizonyult.

A házelnök bajsza alól olykor értelmes mondatok is kirepülnek

Kövér László végre kimondta: a következő választás tétje, hogy meg tudják-e védeni, ami a jussuk

A hétvégi Fidesz-kongresszuson csak úgy repkedtek a kormánypárt csúcspolitikusai szájából a nagyobbnál is nagyobb kijelentések. Kövér Lászlótól a párt a saját Facebook-oldalán az alábbi mondatot emelte ki:

 

„Az ennek a választásnak a tétje, hogy megvédjük-e, ami a miénk, amiért megküzdöttünk, amiért megszenvedtünk, amiért megdolgoztunk, ami a mi jussunk, s amit jogos örökségként várnak tőlünk az utódaink”.

 klmti.jpg

Végre egyenes beszéd: megvédenék-e, ami az övék és ami a jussuk. A kérdés csak az, hogy ki hatalmazta fel őket arra, hogy ők védjék meg azt, amit tőlünk már elvettek, és ki védi meg a magyarokat attól, hogy ne a Fideszé legyen az ő jussuk.

 

kép: MTI

Megtaláltuk a nap hirdetését

Van egy tollad?

Tegye fel a kezét, akinek nem tették még föl ezt a kérdést előadáson, vizsgán, sajttájon, egyetemi felvételikor, kormányablakban, szerződéskötéskor a bankfiókban, a teszkópénztár előtt, amikor az éppen a legmodernebb önkiszolgáló kasszák előtt a legnemmodernebb papírcetlidről emlékezel vissza, mit felejtettél, vagy éppen a fideszpult előtt, amikor Soros György veszélyes tervét állítod meg gránitszilárdsággal odavésett aláírásoddal. A tízmillió kölcsönkért toll országa vagyunk, így nem is csoda, hogy Blanka ráérzett a piaci résre, és kalapács alá helyezte világoskék-virágmintás golyóstollát.

Tovább

Három jelölt indul az egyetem rektori címéért

Megvan, kik indulnak a Szegedi Tudományegyetem rektori címéért, miután a jelenlegi vezető Szabó Gábor kitöltötte mindkét ciklusát, így ő már nem újraválasztható. A Délmagyarország úgy tudja, hogy ez a két ember:

  • Máté-Tóth András, az 1996 óta létező SZTE BTK Vallástudományi Tanszékének alapítója és vezetője. A  60 éves professzor rendszeresen nyilatkozik vallással kapcsolatos kérdésekben a sajtóban, kutatási területei a vallástudomány magyarországi története, illetve a kortárs vallási és egyházi változások Kelet-Közép-Európában; valláselméleti és módszertani órákat tart. Őt el is érte a lap, meg is erősítette nekik, hogy beadta a pályázatát.
  • Rovó László, az SZTE Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika tanszékvezető egyetemi tanára, aki fej-nyaksebészeti daganatok, légúti eredetű fulladások, és hangképzési zavarok kezelésével foglalkozik. Közép-Európában ő végezte az első olyan műtétet klinikáján, mely során egy láthatatlan, hallást segítő kétoldali készüléket ültettek be egy páciensbe. Őt nem érte el a lap, így nem erősítette meg az indulása tényét.

Frissítés: a DailySzeged úgy tudja, egy harmadik jelölt is van: a lap forrásai szerint Gulyás László, a Mérnöki Kar doktora is elindult. A professzor tanított tárgyai közt szerepelnek: emberi erőforrás menedzsment, Gazdaságtörténet, Magyarország, Magyarország külpolitikája, menedzsment pszichológia és Projektmenedzsment.

Trump vs. klíma

A történelmi jelentőségű 2015-ös párizsi klímaegyezmény után most a németországi Bonnban került megrendezésre a COP23 kéthetes klímakonferenciája. És ahogyan Párizsban, Trump itt is felhívta magára a figyelmet kijelentésével.

Párizsban megállapodás született,hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2 Celsius-fok alatt kell tartani, a végcél pedig az, hogy az értéket sikerüljön levinni 1,5 Celsius-fokra. A mostani, bonni konferencia pedig a „know-how”-ról szól, vagyis, hogyan lehet ezt megvalósítani.

 trump.jpg

Megoldást akarnak találni a szén-dioxid kibocsátás objektív és nemzetközileg elismert mérési módjaira a jövőben, elemzik, hogy milyen erőfeszítéseket tettek eddig az országok a globális átlaghőmérséklet visszaszorítása érdekében, illetve 2020 után mik lesznek az elvárások. Végül ezeknek a változásoknak a pénzügyi követelményeit veszik számításba.

Szíria a bonni konferencia első napján kijelentette, hogy csatlakozik az egyezményhez, így az USA maradt az egyedüli ország, amelyik kimarad a megállapodásból Ennek ellenére Trump hivatalosan csak 2020-ban léphet vissza a teljesítéstől. Az USA két delegációt küldött a konferenciára.

Az US Climate Alliance (Amerikai Klímaszövetség) 14 államot képvisel, amelyek az elnöki döntés ellenére tartani fogják a párizsi klímaegyezményben foglalt célokat.

Thomas Shannon, a külügyminisztérium politikai ügyekért felelős külügyi államtitkára az elnöki álláspontot képviselte, ami a fosszilis energiahordozókat és a nukleáris energiát akarja népszerűsíteni. Ami a legtöbb résztvevőt felháborított:

"Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben szerepet játszó fosszilis tüzelőanyagok túl abszurdak, veszélyes" - mondta Andrew Norton, a Nemzetközi Környezetvédelmi és Fejlesztési Intézet igazgatója.

 

fotó:Gage Skidmore/NASA/Getty

Cseri Tamás lazíthat !?

Baráti kézbe került a Délmagyar

Cseri Tamás lazíthat! A Vajna-művek beszántotta a sajtóuralomért folytatott harcban utolsóként talpon maradt megyei napilapot is.

66344_w.jpg

Köztudott, a Délmagyarország felvásárlása előtt a hódmezővásárhelyi képviselő feladata volt ütni a dobokat, fújni a harctéri harsonát, megmagyarázni és legitimálni a médiapluralizmus ellen készülő újabb nagy kormánypárti offenzívát.

A városvezető becsülettel tette a dolgát. Gyújtó hangú városházi felszólalásokban és pikírt sajtótájékoztatókon pisztolyozta az általa csak „kampányújságként” emlegetett lapot. Ütötte, átkozta a Szabadkai úti szerkesztőséget, sőt, egy ízben bojkottot is hirdetett ellene.

(Érdemes itt megállni egy pillanatra. Árulkodó kijelentés ez: „kampányújság” E szerint a politikusnak nem pusztán „szakmai” kifogásai voltak a Délmagyarral szemben. Elkönyvelte baloldali orgánumnak, mely, mint ilyen, nem érdemel fizető olvasókat.)

 Cseri Tamás munkája most véget ért, beárazta és felcímkézte a tábornak a megye napilapját, így könnyek nélkül elfejthetik. Tiszta lelkiismerettel szemet hunyhatnak afelett, hogy a Fidesz egy újabb (igaz csak apró) sebet ütött a magyar demokratikus jogállam egyik alapintézményén.

Zárásképp csak azt reméljük, hogy a Délmagyarország munkatársai - ha a szuverenitásukat nem is - az újságírás szabályai iránt érzett elkötelezettségüket az új vezetés alatt is meg tudják őrizni. Őszintén kívánjuk, hogy kerüljék ela postaládájukat a SzegedMa olvasói levelei!

Van olyan város a világon, ahol akkora a szmog, hogy a puszta levegővétel károsabb, mintha durván cigiznénk

Nem is egy, és ha ez így megy tovább, sok helyen tényleg zacskóban árulják majd a friss levegőt.

Iszonyatos a légszennyezettség India több nagyvárosában, a legdurvább a helyzet Újdelhiben – itt 22 millióan élnek –, ahol egyszerűen kiakadtak a légszennyezettség-mérő készülékek. A 444.hu külföldi forrásokra hivatkozó cikke szerint a műszerek már nem képesek mérni azt a szintet, amely tapasztalható a városban, a monitorok egy ideje már folyamatosan 999-es értéket mutatnak...

delhi1.jpg

 

Újdelhiben jelenleg annyira szennyezett a levegő, hogy azt belélegezni olyan, mintha NAPONTA 45 szál cigit szívnánk el. A város légszennyezettségi szempontból azért van rettenetes helyzetben, mert egyszerre hat rá, hogy a helyiek szenet égetnek, hogy sok a dízelmotor, és az is, hogy a környező államokban növényi maradványokat tüzelnek el.

A BBC-nek nyilatkozó helyiek azt mondták, sokszor még az autójukban is úgy érzik, elfogy a levegőjük, az pedig, hogy otthonukban vagy a munkahelyükön ablakot nyissanak, teljesen kizárt. Közben a szmog a látótávolságot is csökkenti, éppen ezért közlekedési balesetből is egyre több van a városban.

 

Akkora kamu levelet hazudott a SzegedMa, hogy még a Pravda is felsír örömében

Egy nyilvánvalóan kamu levél közlésével "oknyomozott" a térség legszervilisebb hiperlokális portálja, a SzegedMa. Az állítólagos levelet, amelyet elvileg Botkának küldött Szabó Sándor képviselő "egy olvasójuktól kapták". A cikket leszedték, de a levél kép formában elérhető.

szegedma_level.png

Tovább
süti beállítások módosítása