Az offshore adóparadicsomok után máris csak Paradise-iratok (Paradise Papers) néven emlegetett, 13,4 millió aktából álló adattömeg feldolgozásában világszerte 96 sajtó- és médiacég vesz részt, köztük a BBC brit közszolgálati médiatársaság Panorama című tényfeltáró televízióműsorának szerkesztősége és a The Guardian baloldali brit napilap.
A BBC-műsor oknyomozó szerkesztősége által hétfő este ismertetett aktákból az derül ki, hogy az amerikai informatikai óriásvállalat - a világ legnyereségesebb cége - más adóparadicsomok felkutatásába kezdett, miután az ír hatóságok 2013-ban elkezdték bezárni azokat a törvényi kiskapukat, amelyek lehetővé tették az Apple korábban Írországban bejelentett érdekeltségeinek az adóminimalizálási manővereket.
foto: http://indianexpress.com/
Az Apple Írországban kiépített struktúrái a BBC vizsgálata szerint adórezidensi szempontból - a 2013-ban kezdett ír adójogi reformig - gyakorlatilag "hontalanná" tették a céget, és így az amerikai konglomerátum a külföldön realizált nyereségek után ritkán fizetett 5 százaléknál magasabb adót, de egyes években a 2 százalékot sem érte el a vállalat külföldi adóterhe.
Az Európai Bizottság számításai szerint volt olyan év, amelyben az egyik írországi Apple-érdekeltség mindössze 0,005 százalék adót fizetett - hangzott el a BBC-műsorban.
A BBC által vizsgált akták tanúsága szerint 2014 márciusában az Apple jogtanácsosai kérdőívet küldtek a Bermuda szigetcsoporton bejegyzett, offshore pénzügyekre szakosodott Appleby ügyvédi irodának - ahonnan a most kiszivárogtatott dokumentumok zöme származik -, aziránt érdeklődve, hogy egyes offshore helyszínektől milyen adóelőnyök remélhetők.
Az Apple jogászait mindenekelőtt a Brit Virgin-szigetek, Bermuda, a Kajmán-szigetek, Mauritius, a Man-sziget, valamint Jersey és Guernsey érdekelte.
A vállalat végül Jerseyt választotta. A normandiai partvidék közelében fekvő, széleskörű önigazgatási jogkörökkel bíró sziget nem része az Egyesült Királyságnak, de a brit korona külső függő területei közé tartozik, saját adómegállapítási jogokkal. Jerseyn a társasági adó az ott megtelepedő külföldi cégek számára zéró százalék.
A Paradise-dokumentumok szerint az Apple két kulcsfontosságú írországi érdekeltsége, az Apple Operations International (AOI) - amely a cég külföldön tartott 252 milliárd dollárnyi készpénztartalékának nagy részét kezeli -, és a nemzetközi értékesítésért felelős Apple Sales International (ASI) 2015 elején az Appleby Jerseyn működő irodájába telepítette vállalatvezetésének központját, és ez a helyzet legalább 2016 elejéig fennállt.
Az Apple idei elszámolásai is azt mutatják, hogy a cég az Egyesült Államokon kívüli piacokon elért 44,7 milliárd dollár eredmény után csak 1,65 milliárd dollár adót fizetett be külföldi kormányok költségvetéseibe. Ez 3,7 százalék körüli adórátának felel meg, ami nem egészen a hatoda a globálisan számolt átlagos társasági adónak - hangzott el a hétfői BBC-műsorban.
(MTI)
további hírek e témában: http://24.hu/fn/gazdasag/2017/11/05/paradise-papers-robban-az-ujabb-offshore-botrany/
A tél egyre közeleg, a reggelek egyre csípősebbek. A téli tüzifa egy jelentős részét már összeaprítottam a szomszédom segítségével, majd behordtam fedett helyre, hogy jó száraz legyen, amikor a kályhába rakom.
A téma, amiről írni szeretnék ebben a cikkben, azonban csak áttételesen kapcsolódik a tüzifához: ez az egészségromlás miatti mélyszegénység.
Láthatjuk és hallhatjuk, bár a kormányzati propaganda ezt próbálja elhallgatni és a csodás gazdasági fejlődés folyamatos emlegetésével elfedni, hogy magyarok miliói élnek mélyszegénységben, akik számára többek között a téli tüzelő beszerzése is nehézkes minden évben.
A mélyszegények egy jelentős része nem lustaságból vagy butaságból került bajba, nem azért, mert nem elég tanultak, képzettek vagy nem akarnak dolgozni, hanem azért mert a nyugdíjas kor előtt, ötvenes éveikre váltak egészségromlás miatt részben vagy egészben munkaképtelenné, és már évek óta lógnak a foghíjas szociális rendszer peremén a teljes létbizonytalanságban, a kilátástalan mélyszegénység űrjében.
A szomszédom ilyen helyzetbe került több évvel ezelőtt, amikor legalább 30 évnyi jórészt kemény fizikai munkavégzés után ágynak esett súlyos mozgásszervi és idegrendszeri panaszokkal. Tipikus magyar munkássors az övé, aki évtizedekig dolgozott a főállás mellett mellékállásokban is, legutoljára pékségben, előtte favágó volt évekig. A napi nyolc óra munkavégzés után és hétvégente eljárt napszámba dolgozni a helyi mezőgazdasági termelőkhöz, miközben itt a Homokhátság tanyavidékén a saját földjén is termelt értékesítésre. Így tudta fenntartani hálózati elektromos áram nélküli tanyáját, és felnevelni, kitanítattni egyetlen fiát.
Műtétek és orvosi vizsgálatok sora után megállapították, hogy rendszeres munkavégzésre alkalmatlan, azonban a biztosabb megélhetést jelentő rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra nem kapott jogosultságot, mert a jogszabályi háttér ezt nem tette lehetővé. Úgyhogy neki maradt a havi 22800 forintnyi foglalkozást helyettesítő támogatás, amelyre úgy jogosult, ha a kormányhivatalnál minden negyedévben jelentkezik, a kormányhivataltól jövő közmunkafelajánlásokra érdemben válaszol. Minden alkalommal újra és újra megállapítja a közmunkaképességet vizsgáló orvos, hogy alkalmatlan rendszeres fizikai munkavégzésre a krónikus mozgásszervi és idegrendszeri betegségei miatt.
Természetesen a havi 22800 forint nem elegendő arra, hogy kiváltsa az összes gyógyszert, amit az orvosok felírnak neki. Ráadásul a korábban szedett gyógyszerek mellékhatásaként, amelyeket a krónikus betegségekre írtak fel neki, emésztési egészségügyi problémák jelentkeztek. Így aztán már évek óta csak fájdalomcsillapítót szed, hogy el tudja végezni a háztartási munkákat, a házának karbantartási munkáit, és hogy megtermelje az élelmiszerszükségletének egy részét. A havi 22800 forint ugyanis egyszerűen nem elegendő arra, hogy a legalapvettőbb szükségleteit ki tudja elégíteni.
Szociális alapon majd valószínűleg ismét igényelhet 2 köbméter tüzifát, ahogy ezt megtette a dermesztő tavalyi télen. De az nem elegendő, és egyébként is nyers nyárfát kapott, amely fűtőértéke elég alacsony. Így aztán ki kell valamennyit gazdálkodnia száraz tüzifára is a havi 22800 forintos jövedelméből.
Egy ENSZ szervezet jelentés szerint évi 3,4 milliárd forintból fel lehetne számolni a mélyszegénységet Magyarországon. Bár a napi 870 forint nem jelent sokkal többet, mint a havi 22800 (napi 760). Abból a napi 110 forint különbségből már éves szinten 40 ezer forint többletjövedelme lehetne, ami elég lenne két köbméternyi száraz tüzifára.
Remélem, hogy enyhe lesz az idei tél, és nem fognak annyit fázni, éhezni és szenvedni a mélyszegények, mint tavaly télen.
E sorok írójától eggyel följebb eső, azaz a szüleim generációja éppen hangos röhögéssel osztja az internet minden szegletében az újszegedi Novában készült fotót, amelyen sikerült cirill betűkkel leírni egy magyar szöveget.
Kész menetrendről beszéltek egy még évekig csak papíron létező beruházás kapcsán, lakossági fórumokat emlegettek, miközben a tervrajzokban szereplő nyomvonalról soha senkit nem kérdezték meg, hogy aztán a kormánypártok kincstári cinizmusával széttárják a karjukat és nyugtázzák a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. elutasító döntését.
foto: tramtrain.hu
Hiába a petíció, a közel 800 aláírás, a városrész lakóinak megfontolásra érdemes érvei, a képviseletükre felesküdött politikusok elzárkóztak az érdemi párbeszédtől. Fejet hajtottak a kincstárkulcs gazdái előtt és lesöpörték az asztalról a kishomokiaik kérését. Ismét bebizonyították, hogy kizárólag látszategyeztetésekre hajlandók, a választópolgárok véleménye csak addig és akkor érdekli őket, amíg és amikor leteszik a voksukat a pártjuk neve mellé.
Különösen elkeserítő mindez egy, a város életét alapjaiban meghatározó beruházás esetében.
Az LMP-s Ikotity István a Parlamentben ma Balog Zoltán humánminisztert arról kérdezte,
„Rendben van-e, hogy Török Márk maradhat a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatának elnöke egy évtized után is?”
A Balog helyett válaszoló Rétvári Bence államtitkár azt felelte erre, hogy ő az SZTE-től úgy tudja, hogy Török Márk elnöki megválasztása a 4 éven túl fennálló tisztsége miatt az intézmény álláspontja szerint is jogszabályba ütközik, ezért a rektor megsemmisítette a Török megválasztásáról szóló választmányi határozatokat. Hozzátette:
"Az EHÖK mindkét határozattal szemben jogorvoslattal élt, melynek alapján mindkét ügyben közigazgatási nemperes eljárás van folyamatban. Ennek alapján bírósági hatáskörbe tartozik annak megítélése, hogy Török Márk a jogszabályoknak megfelelően tölti be az EHÖK elnöki tisztségét vagy sem”
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jelenleg zajlik egy jogértelmezési vita, hogy a négy évet mikortól kell számítani. Török és az EHÖK szerint a törvény hatályba lépésétől, tehát még hatalmon maradhat az idén egyébként ismét meghosszabbított mandátumú elnök, máskülönben ez visszaható törvénykezés lenne velük szemben. A másik fél (jelen esetben az egyetem) szerint ebbe az eddig pozícióban eltöltött éveit is bele kell számolni, így Töröknek már régen mennie kellett volna.
Az elhangzottakról megkerestem az SZTE EHÖK sajtóosztályát, amint válaszolnak, frissítem a cikket.
Frissítés 1: elnézést kell kérjek, mert a hanyag HVG.hu-ról egyszerűen átvettem a cikket, így kimaradt, hogy Rétvári a fentieken még azt is elmondta a Török Márk-ügyről, hogy Ron Werber. Örülök, hogy az Index így résen volt. Azt viszont nem tudom, hogy mit értetlenkednek, hiszen idézném Rétvárit:
Egyébiránt döbbenetesnek tartom, hogy pártjuk Ron Werbert, egy olyan embert szerződtet kommunikációs tanácsadónak, aki a szocialisták megrendelésére kidolgozta a választók becsapásán alapuló visszataszító 2002-es gyűlöletkampányt.
Igen, aki szemfülesebb, az észre vehette, aki nem, annak kiemeltem. Teljesen egyértelmű, hogy a kormány idősebb Cato ókori római rétor babérjaira tör, aki minden szónoklata végén elmondta, hogy egyébként úgy gondolja, Karthágónak el kell pusztulnia.
(via HVG.hu)
Teljesen random unalmamban kapcsoltam oda éjjel az M1 online streamjére, ahol a Médiaklikk című műsorában az NMHH-tól nyilatkozott valaki. Nem is ez a lényeg, figyeljenek!